Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— R. t. alapítása, cég — 71 Eladók a tulajdonukat képező ingatlant aportként bevitték a vevő által e célra létesített részvénytársaságba, majd az ilykép megalakított részvénytársaság összes részvényeit vevő megszerezte s az ingatlannal, mint sajátjával rendelkezett. Eladók az ingatlanra vonatkozóan kötött szerződés érvénytelenítését^ kérik arra való hivatkozással, hogy a részvények megszerzése színleges volt, az ingatlan eladásnál kötelező írásbeli szerződés kellékei hiányoztak. A C. a keresetet elutasította, mert úgy a r. t.-nek természetbeni betéttel való alakulása, mint a részvények vétele megengedett ügylet volt. Maga az ügylet pedig nem tekinthető színlegesnek azért, mert részvénytársaság alapítása és részvényvétel útján a felek olyanféle gazdasági hatást kívántak elérni, melyet a ház adás-vétele útján is létesíthettek volna. Ugyanis valamely gazdasági eredmény megvalósításához vezető megengedett jogeszközök közül a felek szabadon választhatnak. (V. 1137.) Ha ingatlan tulajdonát az addigi tulajdonosok részvények ellenében az alakuló r. t.-ra ruházzák (apport), az ingatlannak az alapítási tervezetben meghatározott számú és névértékű részvényekért való felajánlása s ennek az alakuló közgyűlésen jegyzőkönyvbe foglalt elfogadása a 4420/1918. M. E. sz. rendeletben megállapított írásbeli alakot pótolja. (H. T. 1932. 147. old.) Ha a megalakult r. t. a cég bejegyzési kérvényének pótlás végett visszaadása után új alakuló közgyűlésen a volt alapítók közül már csak az egyik által aláírt alapítási tervezet alapján alakul meg más ig. tagokkal a r. t., de cégbejegyzési kérvényét a korábbi kiegészítése- és pótlásaként adja be, úgy a r. t. az eredetileg íervbevett r. t. helyébe lépettnek, azzal azonosnak, mert annak folytatásaként jelentkezik. Az első közgyűlésen alakult, de be nem jegyzett r. t. ig. tagjai nem felének, hanem csak az utóbb bejegyzett r. t. (H. D. 1931. 30. old.) Az üzlet szerződés útján történt átruházása megállapításának nem akadálya, hogy az átruházás az üzletátvevő r. t. megalakulásával egyidejűleg történt, hogy az átruházó az üzletet apportként vitte be a r. t.-ba. (H. D. 1932. 153. old.) b) Cég. A K. T. 14. §-énak az a rendelkezése, hogy a r. t.-k cégszövegükben határozottan mint ilyenek jelölendők meg, a K. T. 551. §. ut. bek. értelmében csak oly cégszövegre nem alkalmazható, mely a törvény hatálybalépte (1876. I. 1.) előtt már használatban volt. A régi cégszöveg megváltoztatása esetén az új (módosított) cégszöveg nem minősíthető a K. T. életbelépte előtt is használtnak. (H. D. 1931. 104. oldal.)