Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

58 — Alkalmi egyesülés — 8. Alkalmi egyesülés. Helytelenül kiszámított részesedés visszakövetelése. — Veszteségbeit való részesedés. — Alkalmi egyesülés létesülése. — Perképessége. — Alkalmi társ kártérítő felelőssége. — Társasági hitelezőkkel szemben. — Üzlet fennállása alatt nyereséghez való jog. — Magánjogi társaság — alkalmi egyesülés. Alperesek építkezést vállaltak, egyikük ezen építkezés cél' jára téglavételi szerződést kötött. A tégla vételára iránt indított perben az építési vállalkozókat egyetemlegesen kötelezi a fellebbezési biróság. A C. az Ítéletet feloldja s annak vizsgálatára kötelezi a Táblát, hogy a kérdéses téglavétel a többi alpersek megbízásából történt-e? Megállapítja, hogy az alperesek között alkalmi egyesülés állott fenn s ennélfogva a K. T. 62. §. 3-ik bekezdése alkalmazandó, mely szerint az alkalmi egyesülés egyik tagja által harmadik személlyel kötött jogügyletből utóbbi irányban jogosítva és kötelezve a többi alkalmi társtag csak akkor van, ha az ügyletkötő társtag a többiek nevében és megbízásából járt el. (V. 1155.) Az alkalmi egyesülés tagja, akinek részesedése arányát az üzletvezető tag helytelenül számította ki, csak utóbbival áll jogviszonyban a többi tagnak általa helytelenül juttatott összeg visszafizetésére nézve. (H. D. 1930. 34. old.) Alkalmi egyesülésnél a szerződés csupán aziránt intézkedik, hogy az egyik társat a nyereség 40%-a illeti, ellenben a veszteség viselése iránt nem intézkedik. A bekövetkeztt veszteség viselését megtagadó társtagot a G. a veszteségben ugyancsak 40%-os mértékben marasztalja, mert abból, hogy a felek a veszteség viseléséről nem intézkedtek, azt a következtetést, hogy a fél csak a nyereségben részesedik, levonni nem lehet, hanem ennek csupán az a következménye, hogy a fél eltérő szerződési megállapodás hiányában a vállalkozás esetleges veszteségét a nyereségrészesedésre szerződésileg megállapított 40%-os mérvben tartozik viselni. (IV. 1361.) A r. t. igazgatósága 2 igazgatója által tervezett üzem alapításához kifejezetten nem járult ugyan hozzá, sőt a szerződés, tervezetét sem írták alá, ellenben ténylegesen hozzájárult a r. t. a vállalkozási tőkéhez egy nagyobb összeggel s az üzem könyvelését és levelezését is a r. t. helyiségében végezték a r. t. tudtával és beleegyezésével. Az alapító igazgatók és a r. t. ellen az alkalmazott tisztviselő által indított munkaügyi perben az üzem azzal védekezik, hogy csupán az igazgatók saját személyükben felelnek arra való tekintettel, hogy alkalmi egyesülés forog fenn s az igazgatók voltak az ügylet-