Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

54 — Visszaélés felmondási joggal — m) Visszaélés a felmondási joggal. Nyugdíjigény rosszhiszemű meghiúsítása. — Fegyelmi eljárás befejezése előtt elbocsájtás még nem visszaélés felmondási joggal. — Határozott tartamú alkalmazás határozatlan időre szóló alkalmaztatás ideje alatt. Az a körülmény, hogy a munkaadó nyugdíjszabályzat életbeléptetése útján az alkalmazottnak nyugdíjat biztosít, ellenkező világos kikötés hiányában még nem fosztja meg a munkaadót attól a jogától, hogy a szolgálati viszonyt törvényes felmondás útján a nyugdíjjogosultsághoz szükséges idő elérése előtt is fel ne bonthassa. E részben a birói gyakorlat csupán azt a korlátot állította fel, hogy közvetlenül a nyugdíjjogosultsághoz szükséges idő elérése előtt eszközölt, a körülmények szerint méltányosan nem indokolható, és kizárólag a nyugdíjigény rosszhiszemű meghiúsítását célzó elbocsátás az alkalmazott nyugdíjigényének sérelmére nem szolgálhat. (IV. 1259.) lAz alkalmazott ellen a munkaadó a nyugdíjegyesületi tagság 10-ik évében fegyelmi eljárást folytatott, de ennek befejezését be nem várva, a 10-ik év letelte előtt a fegyelmi eljárás beszüntetése mellett rendes felmondás útján elbocsájtotta. A G. ezt nem minősíti a joggal való visszaélésnek s a nyugdíj iránti igényt elutasítja, mert az a körülmény, hogy a felmondás a tagság 10-ik évében történt, munkavállalónak a nyugdíjhoz való jogát a felmondás ellenére csak akkor állapíthatná meg, ha a felmondás kétséget kizáróan a nyugdíjigény kijátszása céljából történt volna; fenti adatok ily szándékra nem mutatnak. (V. 1117.) A bíróság nemcsak a felmondás meghatározott alakszerűségek megtartását, hanem azt is vizsgálhatja, hogy szolgálatképtelenség esete forog-e fenn, vagy sem, tehát a munkaadó orvosai által erre vonatkozólag előterjesztett véleményt, mint bizonyítékot mérlegelheti s a perben felmerült egyéb bizonyítékok alapján eltérő tényállást is megállapíthat. (K. J. 1932. 169. oldal.) Nem lehet szó a felmondási igény kijátszásáról akkor, amikor a munkaadó a határozott időtartamú alkalmaztatást megelőzőleg a szolgálati viszonyt két ízben is szabályszerűen felmondotta, amikor az alkalmazott a szolgálati viszonynak határozott időre való meghosszabbítása alkalmával írásban elismerte, miszerint a további alkalmaztatás az ő kérelmére történt. (Mj. 1933. 8. old.)