Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— örökös állás — 49 nem határozatlan időre szóló, hanem állandó jellegű alkalma­zás. Ennek vállalásával az alkalmazott munkaképes élettarta­mában meghatározott tartamú szolgálati szerződés létesül, ame­lyet a munkaadó még szabályszerű felmondással is csak az alkalmazott terhére eső fontos okból bonthat fel. (V. 1229.) A vezérigazgatónak jogköre nem terjed ki arra, hogy a rendes szolgálati alkalmaztatás körén túl s a társaságot terhelőén valamely örökös állást biztosítson. (H. D. 1933. 72. old. a kon­krét esetben csak kollektive jegyezhette a céget; kérdés, hogy a tétel az esetre is áll-e, ha egyedüli cégjegyzési jogosultsága van. A fenti VI. 73. sz. döntés szerint, ha egyedül jegyzi a céget, ily kötelezettséget jogérvényesen vállalhatna. Álláspontunk szerint cégjegyzési jogosultsága alapszabályi vagy közgyűlési fel­hatalmazás nélkül erre nem jogosítja.) A munkaadónak a munkavállalóval szemben tett az a kijelentése, hogy nála mindig lesz kenyere: a közönséges szóhasználat szerint munkaalkalom, nem pedig kegyelemkenyér nyújtását jelnti. A munkaadó üzemében 10 éven át szolgáló munkavállaló előtt, annak különösen a proletárdiktatúra alatt tanúsított dicséretes magatartása miatt tett az a kijelentés, hogy amíg munkavállaló él, munkaadónál mindig lesz kenyere, nem tekinthető jogi tar­talom nélküli dicsérő bíztatásnak, hanem azt jelenti, hogy amíg munkavállaló dolgozni tud, munkaadó neki kenyeret, azaz meg­élhetést biztosító munkát ad. Ennélfogva az ilyen ígéret nem foglal magában élethossziglan tartó ellátási kötelezettséget, csu­pán azt, hogy a munkavállaló munkaképessége ideje alatt, ha a szolgálati viszony felbontására okot nem adott, szolgálatában -tartani köteles. (V. 107.) Az alapszabályoknak az alkalmazottak jogaira és köteles­ségeire vonatkozó rendelkezései kifejezett megállapodás nélkül is az alkalmazottak szolgálati szerződéseinek kiegészítő részévé válnak. Ehhez képest az az alapszabályi rendelkezés, hogy az összes tisztviselők a társaság fennállásáig alkalmaztatnak, az alapszabályokban felsorolt kivételes esetektől eltekintve, a szol­gálati viszonynak a társaság részéről felmondással történő meg­szüntetését kizárja. Amennyiben a munkaadó részvénytársaság közgyűlése az alapszabályok vonatkozó rendelkezését módo­sítja, ez a munkavállalónak a szolgálati szerződésen alapuló jogait csak a munkavállaló hozzájárulásával érinthette. Az a körülmény, hogy a munkavállaló az alapszabályok megváltoz­tatása ellen fel nern szólalt, s ezután még a vállalatnál alkalma­zásban maradt, nem jelenti jogainak megszüntetéséhez vagy korlátozásához való hozzájárulását. Különösen áll ez azért mert nyilatkozattételié ezirányban fel sem hivatott. (VI. 298. Az elvi tétel tekintetében — alapszabály kiegészítő része szolgálati szer­űr. Nagy D. B. és Dr. Huppert L.: Hiteljogi Döntvénytár.

Next

/
Thumbnails
Contents