Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Felmondási ok érvényesítésének módja — 47 nem ütközik össze a főnökkel szemben fennálló engedelmességi stb. kötelességgel. A felmerült esetben a raktárnok rögtöni hatállyal elbocsájtatott, mert a 'telepgondnokkal szemben megtagadta annak a parancsnak teljesítését, hogy a raktár kulcsait a gondnok lakása előszobájában helyezze el. A fellebbezési bíróság megállapítja, hogy e vonakodása a munkaadó érdekét szolgálta. A C. megvizsgálandónak tartja, hogy mi volt a raktárnok szolgálati kötelessége és mire terjedt ki felelőssége? Mert, ha csupán a raktári anyagok megőrzéséért a közvetlen fellebbvaló telepgondnok felelt, úgy a raktárnok a raktárkulcsok elhelyezésére vonatkozó utasítás teljesítését meg nem tagadhatta. (V. 1018.) Ha a szerződés 3 évre szólott s e szerint a rendkívüli felmondás eseteit kivéve, lejárat előtt 6 héttel bármelyik fél részéről felmondható, az egyik fél szerződésszegése esetén is nem rögtönös felbontáshoz van joga a másik félnek, hanem csak ahhoz, hogy a szerződéses viszonyt időközben is hat hétre felmondhassa. (H. D. 1930. 24. old. Nem sziolgál azonnali elbocsájtási okul, ha a külföldi munkavállaló munkavállalási engedélyét nem hosszabbították meg, ha a meghosszabbítást a munkaadó tartozik kérni. (IV. 1258.) g) Felmondási és elbocsájtási ok érvényesítésének módja. Felbontásra jogosító ok azonnal érvényesítendő. — Szabadság és betegség után jelentkezés szolgálatra. — Keresetindítás nem pótolja az alakszerű levélbeli közlést. — Néhány napi várakozás nem mindég lemondás. — Felmondás szándékos meghiúsítása. — Szolgálati bizonyítvány és megbocsájtás. A hó 1-én közölt felmondás esetén a felmondási idő a hó végétől számítandó. (H. D. 1931. 54. old.) Felmondás közlésének hiányában a munkavállaló szabadság idejének leteltével a munkaadónál jelentkezni köteles akkor is, ha eleve tudja, hogy a munkaadó őt tovább alkalmazni nem kívánja. Mert viszonos kötelmeknél teljesítést vagy annak elmaradása esetén kártalanítást, aminő a felmondási időre járó illetmény, csak az a fél igényelhet, aki a maga részéről a szerződést teljesíteni kész s készségét a másik féllel megfelelő módon közli. (V. 608.) A közel egy esztendő múlva késedelmesen érvényesített azonnali felbontásra jogosító ok, mint elkésett nem vehető figyelembe. (VI. 535. 1. még fentebb közölt VI. 1069., VII. 545., V. 823., VII. 546. és VI. 596. sz. határozatokat.) A munkavállaló nem jogosult a munkaadót indokolatlanul hosszú időin át bizonytalanságban tartani aziránt, hogy a szolgálati viszony be-