Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

46 — Rögtöni hatályú elbocsájtás és felmondás — Az osztályvezető alkalmazottnak az a ténye, hogy alája rendelt munkásnőkkel az üzem raktárhelyiségében munkaidő alatt közösült: a munkaadó bizalmával való visszaélés és az üzem érdekeinek veszélyeztetését képezi s a T. I. 94. §. 9. pontja alapján való azonnali elbocsájtás okául szolgámat. (G. II. 2655/ 1931.) Ugyanezen pontba ütközik, ha Valamelyik tisztviselő határozott tilalom ellenére valamely döntésről illetéktelen egyén részére tesz közléseket. (C. II. 1311/1931.) Munkavállaló elárusító volt munkaiadó budapesti üzletében; a pestkörnyéki gyárban kifüggesztett, de munkavállaló által alá nem írt munkarend értelmében munkaadónak joga volt bírságoláshoz. A munkavállaló által elfogadott nyugdíjintézeti szabályok úgy intézkednek, hogy a bírságok az alaptőke részét képezik. Munkaadó alkalmazottját munkarend értelmében bírságolta s a bírságot illetményeiből levonta. Munkavállaló rögtöni hatállyal kilépett. A C. a rögtöni hatályú kilépést jogszerűnek mondotta ki, mert a munkarendet munkavállaló alá nem írta, raz aláírt alapszabályok intézkedése pedig csak a befolyt pénzbírságok hovafordításáról rendelkezik, de a munkarend hatálya alá nem tartozó alkalmazottakkal szemben bírságolási jogot nem statuál. (VI. 808.) Nem képez rögtöni hatályú kilépési okot, hogy a munkaadó a munkavállalóhoz hasonló szolgálatot tevő és hasonló szolgálati idejű más tisztviselőket nálánál kedvezőbb elbánásban részesítette. (VI. 874.) Kilépési okul szolgál, ha oly intézkedéseket tesz, melyek a munkavállaló jogait, vagy jogos önérzetét olymértékben sértik, hogy e sérelmek a szerződéses kötelezettségek nemteljesítésének tekintete alá esnek. (C. II. 1582/1931.) A szolgálati szerződésbe foglalt kártyázás! tilalom nem ütközik a jó erkölcsökbe; kikötés érvényes s habár több éven át tartó szolgálati viszony alatt mem is ismételtetett meg, egyszeri megszegés rögtöni hatályú elbocsájtási okul elismertetett. (H. D. 1933. 23. old.) Törvényellenesnek (1898:XXIII. t.-c. és 1920. évi XXX. t.-c. 21. §.) minősítette s így azonnali hatályú elbocsájtási okul megállapította a C. a szövetkezeti igazgatónak azt a magatartását, hogy akciót indított a szövetkezet felszámolásia és részvénytársasággá leendő átalakításia iránt s ennek az eszmének a szövetkezeti tagokat megnyerni igyekezett. Az ily tevékenység a szövetkezetek eredményes működését komolyan veszélyeztető s a fenti törvényes rendelkezésekbe ütköző magatartásának minősül. (V. 442.) A fellebbvaló iránt való engedelmesség megtagtadása rögtöni hatályú elbocsájtási ok, de csak addig, amíg a kötelesség