Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Társasági hirdetmény, alapszabályok bejegyzése — 17 alapszabályi intézkedés pedig a K. T. 184. és 186. §-aiban fog­lalt intézkedéseket is sérti. (K. J. 1931. 176. oldal.) Ha a vállalati vezérigazgató kollektív cégjegyzésre van jo­gosítva, önállóan eljárva csak az a jogkör illeti, ami a társa­sági általános kereskedelmi meghatalmazottját (VII. 448.). Az ily ált. keresk. meghat, jogkörébe a vállalati követelés egyrészé­nek elengedése nem tartozik. (U. o.) ej Társasági hirdetmények közzététele. Állandó birói gyakorlat, hogy az alapszabályok oly rendel­kezése, hogy a társaság hirdetményei vagylagosan három kü­lönböző hírlapban tehetők közzé, nem felel meg a K. T. 157. §. 15. pontjának, amelynek helyesen magyarázott értelmében az alapszabályokban egy bizonyos hírlapot olyannak kell megha­tározni, melyben a társaság minden közzéteendő hirdetménye közzététetik. Alapszabályok bejegyzése. Részvényhátralék befizetése időpontjának meghatározása. — Rendkí­vüli közgyűlés összehívásának alapszabályi megállapítása. — Terve­zetben megállapított üzletkör módosítása. — Alapszabályi intézkedés szavazategyenlőség esetén. — R. t. egy ig. tagját illető egyedüli cég­jegyzés alapszabályokban is szabályozandó. — lg. tagok kollektiv jegy­zése harmadik szemétjei. — közgyűlés összehívására vonatk. jog alapszabályi korlátozásai. — Közgyűlés helyének kijelölése rendk. közgy. helyére is kihat. — Felügy. biz. létszáma. — R. t.-vel rövidítés alapszabályokban. — Igazgatóság határozatképességének alapszabályi szabályozása. — Közgy. helyének közelebbi meghatározása. — Alapí­tási cél módosítása. — Szabálytalanul használt cégszöveg mellett vál­• lalt kötelezettség. J^ein ellenkezik a törvény alapján kifejlődött cégjogi gya­korlattal az, hogy az alapszabályok a hátralékos részvény be­fizetése időpontjának meghatározását az igazgatóság •későbbi rendelkezésére bízzák. (K. J. 1931. 44. old.) A K. T. nem kötelezi a r. t.-ot arra, hogy alapszabályaiban felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a törvényes rendelke­zés szerint rendkívüli közgyűlést kell összehívni. (K. J. 1931. 63. old.) A birói gyakorlat szerint a részvényeseknek az egész alap­tőkét hiánytalanul képviselő összessége egyhangú határozattal a K. T. 179. §-a ut. bek.-ének akadálya nélkül érvényesen el­határozhatja ugyan a társaság üzletkörének a tervezeten alapuló Dr. Nagy D. B. és Dr. Hupp*rt L: Hiteljogi Döntvénytár 2

Next

/
Thumbnails
Contents