Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

IS — Alapszabályok — eredeti üzletkörétől eltérő módosítását. E szabály azonban nem alkalmazható arra az esetre, amidőn valamely r. t. a régi üzletkört elhagyja, új vállalkozást akar elkezdeni anélkül, hogy a 7.000/1925. P. M. számú rend. 24. §-ában az új r. t. alakulásához megkívánt alaptőkéje volna, vagy alaptőkéjének ilymértékű felemeléséről gondoskodnék. A tervezetből átvett intézkedések megváltoztatásának tilalma az esetben szigorúan alkalmazandó, mert az új r. t.-ok legkisebb alaptőkéjét megszabó rend. kijátszására vezetne, ha valamely r. t. az eredeti üzletkör részvénytársasági keretében a rend. 24. §-ában megkívánt legkisebb alaptőkéjénél kisebb tőkével egészen új vállalkozást kezdhetne. (K. J. 1931. 64. old. E kérdésben a bírói gyakorlat alakulására 1. J. H. D. I. 84. old.) Nem kötelezhető a r. t. arra, hogy alapszabályait oly intézkedéssel egészítse ki, mely megállapítja, hogy mi történjék akkor, ha a közgyűlésen a részvényesek szavazatai egyenlően oszlanak meg. Ilyenkor ugyanis, ha a határozathozatal tárgya oly kérdés, amelyről a közgyűlésnek okvetlenül határoznia kell, a gyakorlati megoldás módjának az tekintendő, hogy a részvényesek a r. t. törvényszerű működésbe érdekében miaguk keresik és találják meg azt az utat, amelyben a szükséges határozathozatal tekintetében a szavazategyenlőség elkerülhető vagy megszüntethető. (K. J. 1931. 84. old. Ellenkező a szabály a k. f. t.-nál, 1. ott.) Ha az igazgatóság jogosult is arra, hogy egj'es tagját egyedüli cégjegyzési jogosultsággal felruházza annak ellenére, hogy a cégjegyzést rendszerint két igazgató együttesen eszközli, harmadik személyek jogbiztonságának védelme szükségessé teszi, hogy ily cégjegyzési jogosultság cégjegyzékbeli közzététele az alapszabályok kifejezett rendelkezésével biztosíttassék. (K. J. 1931. 104. old.) Az igazgatóság összes tagjainak cégjegyzését azzal korlátozni, hogy csak igazgátóságon kívüli személlyel jegyezhetik a céget, nem lehet. (K. J. 1931. 124. old.) A K. T. 178. §-a szerint egy részvényes is követelheti a közgyűlés összehívását, ha az alaptőke Vio-ét képviseli. Nem intézkedhetnek tehát evVel ellentétben az alapszabályok megszorítólag akként, hogy csak több részvényest illeti meg ez a jog. (K. J. 1931. 139. oíd.) Ha az alapszabályok a közgyűlések megtartásának helyé, általában megjelölik, úgy annak külön kiemelésére, hogy a rendkívüli közgyűlések is e helyen tartandók meg, szükség nincs. (K. J. 1931. 139. oldal.) Nem semmisíthető meg a közgyűlési határozat, ha a közgyűlés elé terjesztett felügy. bizottsági határozatot oly felügyelő