Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)
124 — Tévedés, megtévesztés, kényszer — Az elszámolás nem a követelés behajtásával vagy teljesítésével kapcsolatos jogcselekmény, hanem új jogügylet (novatio). (VII. 48.) Ügyletujitás esetén a régi követelést biztosító kezesség az új követelés biztosítására is szolgál. (VI. 1311.) 2. Hibás jogügyletek. a) Tévedés, megtévesztés, kényszer. Tévedés minősítése. — Megtámadhatóság. — Feltűnő aránytalanság. — Elismert számadás megtámadása. — Kezes megtévesztése. — Kártérítés. — Lelkikényszer, fenyegetés. — Kényszerhelyzetben teljesítés. Hatályát veszti a jogügylet, ha az a felek által ismert valamely lényeges, vagyis oly feltevés mellett köttetett meg, amely feltevés nélkül az ügyletet a felek nem kötötték volna meg, a feltevés pedig tévesnek bizonyul. (V. 119.) Egyébként általános szabály, hogy a szerződési nyilatkozat tévedés címén akkor támadható meg, ha az lényeges volt s ha azit a másik fél okozta vagy felismerhette, (V. 1102.) tvagy ha az a másik fél jogosulatlan magatartására vezethető vissza (V. 419.). Az a körülmény, hogy a szerződő felek valamelyike a szerződés megkötésénél tévedett, a szerződést egymagában még nem teszi semmissé, hanem csak feljogosítja a tévedőt, hogy az előbb emiitett előfeltételek fennforgása esetén szerződési 'nyilatkozatát megtámadja. (C. IV. 1519/1930.) De éppen ebből a szabályból következik, hogy ha az ügyleti félnek az ügyleti nyilatkozattételnél fontossággal biró helyes tényállás felismerése és megállapítása a jogügyletek megkötésénél megkívánt gondosság kifejtése mellett lehető volt, megtámadás alapjául szolgáló tévedésről nem lehet szó (IV. 1424.). A jog szerint remélhetett és valósággal kapott összegek között fennálló feltűnően nagy aránytalanság különösen kisebb műveltségű egyéneknél a tévedés megállapítására vezethet (VII. 722.). Ha megállapítható, hogy az osztozkodó felek szándéka a megállapodással az volt, hogy egyenlő értékmegosztást érjenek el, az egyik fél azonban a kiegyenlíteni kívánt valóságos értékkülönbözetnél tényleg nagyobb összeg fizetésére vállalt kötelezettséget, ez a fél a többlet fizetésére vonatkozó (nyilatkozatát e részben tévedés címén megtámadhatja. (G. IV. 8166/1929.) Számadás, számla vagy folyószámla elismerése a tévedés igazolását ki nem zárja (VI. 898.), mert a tartozáselismerés jogügyleti önállóságából következik, hogy az adós jogosítva van a szerződési akarat hiánya miatti megtámadásra vonatkozó jogszabályok szerint (tehát tévedés, megtévesztés, fenyegetés miatt)
