Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Tévedés, megtévesztés, kényszer — 125 magát az elismerést is megtámadni (C. IV. 5234/1930). Nem érinti azonban az egyezség érvényét valamelyik egyezkedő félnek oly körülményre vonatkozó tévedése, melyre a vita vagy bizonytalanság kiterjedt; ezért az egyezséget egyik fél sem támadhatja meg azon az alapon, hogy a kár az ilyképen megállapitott összegnél kisebb vagy nagyobb. (VI. 669.) Megtévesztést állapit meg a Kúria akkor, amikor a kezességvállalás azzal a feltétellel történt, hogy a hitelező engedje el az adósnak a követelés 15.000 P-n felüli részét, a hitelező pedig elhallgatta azt, hogy ő az egyenes adóssal már előzőleg megállapodott abban, hogy tartozása 15.000 P-n felüli részének törlesztésére két waggon árut visszaad a hitelezőnek (VII. 633.). Ha a megtévesztés alapján létesült szerződés után a felek között egyezség jön létre, de ez az egyezség szintén a megtévesztés hatása alatt keletkezettnek, nem pedig az elhallgatott körülményekből folyó vitás helyzet rendezésére is kihatással jelentkezik, a megtévesztő a szerződés megtámadásával szemben az ilyen a tévedés felismerése előtt létrejött egyezségre nem hivatkozhatik. (C. IV. 2551/1930. H. D. 1932. 13.) Az, akit a másik fél rosszhiszemű, megtévesztés által birt rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozat megtámadása helyett vagy e mellett is a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályok szerint követelhet kártérítést (VII. 23.). Megtámadás alapjául szolgáló lelki kényszerről lehet szó, ha az a fél szabad akaratelhatározását kizáró, jogellenes, közvetlen oly fenyegetés hatása alatt keletkezett, mely az illető fél vagy hozzátartozói testi épségét vagy lényeges vagyoni érdekét veszélyezteti, (VI. 1080.) továbbá, ha a fenyegetésben rejlő hátrányok az ügyletkötő fél erkölcsi vagy vagyoni javait kockáztatják, feltéve minden esetben, hogy a fenyegetésben foglalt támadás a rendes törvényes eszközökkel el nem hántható. Ezért a büntető feljelentéssel való fenyegetés magábanvéve ilyennek nem tekinthető, mert ellene a rendes törvényi jogvédelmi eszközök rendelkezésre állanak (€. IV. 5234/1930.). A kényszer alapján egyébként megtámadható jogügylet sem hatálytalanítható az esetben, ha a megtámadásra eredetileg jogosult fél utóbb erről a megtámadási jogáról lemond, avagy jogának tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti (C. IV. 7414/1930. G. 808/1932. K. J. 1932. 129.). Az alól a szabály, alól, hogy a kötelezettség teljesitéseképen tett szolgáltatást nem lehet visszakövetelni, ha a teljesitő tudta, hogy a szolgáltatással nem tartozik, kivétel az, ha a szolgáltatást a másik féltől felismerhető kényszerhelyzetben teljesítette. Ily kényszerhelyzet állott elő arra, aki két oly vállalatnak volt egyidőben vezető igazgatója, melyek között egy tételre mézve