Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

106 — Kártérítés — s viszont az adós minden egyes társsal szemben jogosítva legyen mindazokra a jogcselekményekre, melyek a követelés behajtásával, vagy teljesítésével járnak, de egyéb jogcselekményeket a közös követelésre vonatkozólag sem az egyes hitelező az adóssal szemben, sem az adós a hitelezővel szemben a többi hitelezőre is kiterjedő hatállyal ne vihessen végbe. Ezért az egyetemleges hitelezőtársak közül egyesek elszámolása az adóssal a többi társ kifogásolási jogosultságát nem szünteti meg. (VII. 48.) Ha több egyetemleges hitelező közül bármelyikkel szemben áll is fenn az adósnak a tartozását meghaladó ellenkövetelése, az adós tartozását a többi egyetemleges hitelezőre is kiható beszámítással egyenlítheti ki. (G. IV. 4095/1929. H. T. 1931. 119.) Egyetemlegesség keletkezik, ha többen vállalkoznak valamely ügylet közvetítésére, miért is, ha a közvetítés az egyik társra tiltott ügyletnek minősül, az hatásaiban a többire is érvényesül. (V. 11.) A közkereseti társaságból kilépett volt társtag a társaság adósságáért nem kezesként, hanem magáért az ügyletért és az eredeti kikötéseknél nem terhesebb feltételekkel való lebonyolításáért egyetemlegesen és korlátlan felelősséggel tartozó adóstársként felel, miért is nem védekezhetik azzal, hogy a hitelező az ő hozzájárulása nélkül adott halasztások révén maga okozta azt, hogy a társaságtól nem tudott kielégítéshez jutni. (V. 1213.) Tartozás átvállalása esetén az átvevő az átruházónak a szerződés megkötésekor fennálló tartozásaiért a hitelezők irányában az átruházóval egyetemlegesien csak akkor felelős, ha az átruházónak egész vagyonát, vagy vagyona hányadrészét veszi át. Egyes vagyontárgyak átvétele esetén e jogszabály alkalmazást nem nyerhet, s ingatlan átvételénél az átvevő csupán az ingatlanból való kielégítés tűrésére van kötelezve. (V. 450.) 3. Kártérítés. Kártérítés alapja. — Hiteltudósító felelőssége. — Joglépések igéngbevételéböl származó kár. — Törvénges tilalomba ütköző iparűzés. — Vis major fogalma. — Késedelem. — Okozati kapcsolat. — Megbízás elmaradása. — Teljesítés elmulasztása. — Kártérítés mértéke. — Elmaradt haszon. — Tiltott cselekmény. — Jogi szeméig felelőssége. — Megbízott felelőssége. — Közület felelőssége. — Természetbeni kárpótlás. Aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen — bár csak közvetve is — megsérti, a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni köteles. (VI. 873.) Nem követett el ily érdeksérelmet taz a hiteltudosító, aki a kérdezett személyről ked-