Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Kezesség, egyemlegesség — 105 hitelező lemond a követeléssel egybekötött oly zálogjogról, vagy más biztosítékról, amelyet a kezességvállalás előtt, vagy azzal egyidőben, illetve kapcsolatban olyképen szerzett, hogy a kezes arra számíthatott. (V. 589.) A váltóürlap együttes elfogadói aláírásából az űrlapnak a váltó lényeges kellékeivel való kitöltése esetén, az aláírónak rendszerint csupán a váltótörvény szerinti felelőssége és fizetési kötelezettsége keletkezik. Nincs azonban kizárva annak a bizonyítása, hogy adott esetben iá váltókötelezettség vállalása, a váltójogi kötelezettségen kívül köztörvényi kezesség vállalását is célozta a váltó mindenkori birtokosával szemben. (IV. 1404.) A kezest, aki a kötelezettségvállaláskor tudja, hogy a főadós csak korlátoltan cselekvőképes, önálló adósnak kell tekinteni, még ha utóbb a főkötelezettség a cselekvőképesség hiányára alapított kifogás folytán érvénvtelennek ínyilváníttatik is. (P. H. T. 466., VI. 203.) Az olyan ügyletből folyó kötelezettségekért vállalt kezesség, melynek megkötése az ügyletkötők részéről büntetendő cselekménynek minősül, jogszabályosain létre nem jön. Közömbös, hogy későbbi magatartás, tények vagy jognyilatkozatok folytán az ügylet utóbb érvényessé vált, mert az ügyletkötőknek ezen utólagos tényeiből származó kötelezettsége a kezességnek kezdettől fogva fenntartott hatálytalanságát nem érinti. (VI. 459.) A císődönkívüli kényszeregyezségi eljárásról szóló 1410/1926. M. E. sz. rendelet 92. §-a nem érinti a hitelezőnek az adóstársak és kezesek ellen irányuló jogait, mert azok fizetésének nem az a rendeltetése, hogy az adós a kvótális tartozásából bármit is megtakarítson, hanem hogy az eredeti tartozásnak a kvóta által nem fedezett részét fedezze. (C. V. 4450/1930. H. D. 1932. 51., C. VII. 4292/1930. H. D. 1932. 13.) Az egyetemleges 'adóstárs a többi, a hitelező részére fizetést teljesített adóstárssal szemben nem hivatkozhatik oly elengedésre vagy kedvezésre, amelyet a hitelezőtől a saját személyére nézve nyert (V. 679.), továbbá arra sem, hogy az adóstársak a hitelezőnek teljesített szolgáltatásért harmadik személytől megtérítést nyerhetnek, s így az, hogy az legyetemleges adóstársaknak kell-e és mily mértékbein a fizetést a sajátjukból pótolniok, csupán később lesz megállapítható. (V. 705.) Általában jogszabály, hogy amennyiben törvény, vagy jogügylet mást nem határoz, és az egyetemlegesség keletkezésének körülményeiből más nem következik, egymással szemben az adóstársak egyenlő arányban vannak teljesítésre kötelezve. (VI 679, C. IV. 8054/1930. K. J. 1932. 170.) Egyetemleges jogosultság kikötése esetén a jogosultak szándéka többnyire az, hogy minden ©gyes társ az adóssal szemben