Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Részvénytársaság — vényest illeti, miként a K. T. 174. §-on alapuló igény. Közömbös ennélfogva, hogy a részvények a kereset indításakor, vagy a per folyamata alatt a felperes birtokában vannak-e? (T. 113S.). Ha valamely igazgatósági tag azt véli, hogy az igazgatóságnak valamely intézkedése vagy magatartása által ig. tagsági jogköre érintve van, más orvoslást nem kereshet, mint azt, hogy a felügyelőbizottsághoz és közgyűléshez forduljon és a közgyűlési határozatot keresettel megtámadja (H. T. 1927. 37. oldal) A felügyelőbizottság hatásköre és ellenőrzési kötelessége a felszámolás tartalma alatt is érintetlenül fennáll (III. 618.). A K. T. 192. §. esetén kívül az ig. tag lemondása az igazgatósághoz intézhető, aki azt a cégbíróságnak bejelenteni tartozik. Ha ezt az igazgatóság elmulasztja, a lemondó igazgató a cégbírósághoz fordulhat, amely az igazgatóságot a lemondás bejelentésére s az ig. törlésének kérésére felhívja s ennek sikertelensége után a törlést elrendeli (Bp. T. 1521/1920. Kovács M.: 81.). Az ügyvezető igazgató jogköre kiterjed oly pénzösszegnek valamely pénzintézettől való felvételére, amely egy nem kifogásolt és így joghatályosan létrejött ügylet végrehajtásához szükséges jogcselekménynek tekintendő, mert ez is a r. t. mindennemű üzletviteléhez tartozik (C. IV. 173/1923.). A cégvezető jogköre az alkalmazott felfogadására csak akkor terjed ki, ha egyedül jegyezheti a céget (Bp. 6743/1917.). Ügyletkötésre felhatalmazottaknak tekintendők a r. t. azon alkalmazottai, akik, bár nem cégszerű aláírással, a r. t. nevében máskor is ügyletet kötöttek, amelyeket a r. t. kifogás nélkül lebonyolított (recte: helyben hagyott). (C. IV. 5630/1924.; Mindhárom döntés: Kovács M.: II. 90—91.). Ha az alapszabályok a mérleg hírlapi közzétételét elő nem írják, csupán a r. t. irodájában való közszemlére tételt, úgy — miként azt a Kúria 1918. április 30-án Pk. 6901/1917. sz. a. hozott jogegységi határozata is kimondja (P. H. T. 632.), — eleget tett a r. t. közzétételi kötelességének, ha a mérleget az alapszabályokban megállapított ideig a r. t. irodájában közszemlére tette, mivel a K. T. 198. §-a csak a közzététel kötelességét, de nem annak módját is írja elő (I. 1293.). Bár oly állandó gyakorlat, amely feltétlenül hirlapi közzétételt írna elő, nincsen, mégis az itt idézett 632. sz. elvi hat. nem zárja ki, hogy a r. t ok, főleg a pénziníéietek bírói felügyeleti jogkörben oly alapszabályok alkotására, illetve módosítására köteleztessenek, amely az évi mérleg közzétételének módját minden vonatkozásban megnyugtatóan határozza meg (IV. 1087.)). A K. T. 198. §-ában előírt jelentés alatt a felügyelőbizottság általa 195. §. alapján előterjesztett jelentés értendő, de nem