Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— igazgatóság és felügyelőbizottság — 93. értendő alatta az egész üzemre vonatkozó igazgatósági jelentés (P .H. T. 337. ind. ut. előtti bek.). A közzététel módjára az alapszabályok (K. T. 157. §.) irányadók (K. J. 1927. 78. old.)-. Az alábbi határozat a részvényesek felvilágosítások kívánásához való jogát kívánja körülírni. A határozat az irodalomban is erősen vitatott, megnyugtatóan alig megoldható kérdést nem igen viszi közelebb a megoldáshoz. Kétségtelen, hogy a részvényes a közgyűlés mérlegmegállapító határozatát a Kt. 174. §-a alapján megtámadhatja, ha a jóváhagyott évi mérleg adatai helytelenek, (pl. nem tartalmazza a főrészvényeseknek a társasággal szemben fennálló jelentékeny tartozását. K. J. 1930. 1201. old."), illetőleg a mérleg összeállítása a törvény vagy az alapszabályoknak a törvénnyel nem ellentétes rendelkezésével ellenkezik. Ebből folyik, hogy a mérlegnek oly módon kell a vagyonállapotot feltüntető adatokat tartalmaznia, hogy a fentebb megjelölt szempontokból az ellenőrzés lehetséges legyen. Ezen ellenőrzési jog gyakorlása lehetőségét pedig az adja meg, hogy a részvényes a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbírálásához szükséges adatok tekintetében az évi rendes közgyűlés tere és célja, valamint a tárgy természete által megszabott körlátok közt a közgyűlésen a vezetőségtől felvilágosítást kérhessen és ezt a felvilágosítást a vezetőség abban a keretben, amelyben az üzleti érdek veszélyeztetve nincs, megadni is tartozik (II. 603.). Mihelyt az általánosságban körülírt helyes elv gyakorlati alkalmazására kerül a sor, a Kúria érzi az általános elv alkalmazásának gyakorlati nehézségét és a következőképen határoz: Kétségtelen, hogy a társasági üzletkezelésnek a közgyűlésen való ellenőrzése a részvényesek összességének a joga, amely a részvényes által csak mint az összesség tényezője által gyakorolható, mihez képest a részvényes ebben a tekintetben a törvény és alapszabályok korlátai között alá van vetve a többség akaratának. Sem 'a kereskedelmi törvény, sem az alperesi társaság alapszabályai nem szabják elő az évi számadásokat illetően, az azokba felveendő számlavégeredményekie nézve a felperesek által kívánt részletezést. Amikor tehát a közgyűlés többsége a felperesek vonatkozó indítványa elvetésével nem látta szükségesnek a gyártási számlaegyenleg levezetésére és kimutatására szolgáló bevételi és kiadási tételek feltárását, hanem az eredményszámla tekintetében enélkül határozott, sem a törvényt, sem az alapszabályokat meg nem sértette, miért is a felperesek ezt a határozatot ezen az alapon sikertelenül támadják (II. 604.). Miután a gyártási számla a vállalat jövedelemforrásának alapja és gerince és mivel ennek részletei ismerete nélkül a vállalat rentabilitása és gazdaságos üzletvezetése el nem bírálható, vég-