Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

80 — Részvénytársaság — ság ügyeibe közvetlenül és a társaságot kötelezőleg be nem avatkozhatnak (I. 1739.). Az alakszerűségek betartása nélkül a részvényesek összejövetele és megbeszélése csak egyszerű értekezletnek minősül, amelynek akár szavazáson is alapuló eredménye nem tekinthető törvény és alapszabályszerű határozatnak még akkor sem, ha a történtekről szabályszerű lefolyású közgyűlés megtartását tanúsító jegyzőkönyv is vétetik fel s ez alá is iratik az arra hívatottak által (K. J. 1927. 128. old.)- Ennélfogva megtámadható az oly határozat, aamelyet oly közgyűlésen hoztak, amelyet az elnök sem meg nem nyitott, sem be nem rekesztett s amelyen az elnök a szavazás eredményét határozatként ki nem mondta (H. T. 1928. 68. old.). Tulszigorú bár állandó gyakorlat annak az ítéletnek álláspontja (H. D. 1927. 12. old.), amely helyt adott a támadásnak, mikor a közgyűlési jegyzőkönyvben a jelenlevők névszerinti felsorolása hiányzik, s a szavazás eredményénél felsorolt nevek mellett hiányzik ,hogy kik voltak személyesen s kik meghatalmazottak útján jelen. Ha a közgyűlés idején a névre szóló részvény birtokosa a részvénykönyvbe be volt jegyezve, ez a K. T. 173. §.-a szerűit a részvénybirtokosi minőség igazolására elegendő s a névre szóló részvényeknek a közgyűlés előtti letételét, illetve a közgyűlésen való felmutatását a törvény nem írja elő (H. T. 1926. 68. old.). Ha se részvények, se ideiglenes részvényelismervények kiadva nem lettek, szabálytalan oly összehívása a közgyűlésnek, hogy ezen csak azok vehetnek részt, akik a részvényeket a közgyűlést megelőző napon letétbe helyezik (H. T. 1927. 115. old.). A közgyűlés érvényesen csak a meghívóban kitett tárgyak felett határozhat. Habár a meghívóban benne foglaltatott, mint tárgysorozati pont az igazgatóság jelentése s ebben foglaltatott az igazgatósági indítvány a vezérigazgató jutalmának folyósítására, minthogy azonban a meghívóban az igazgatóság ezirányú jelentése és indítványa hiányzott a közgyűlés e tárgyban érvényesen nem határozhatott (I. 717.). »Alapszabálymódosítás« megjelölés nem elegendő. A megjelölésnek olyannak kell lenni, hogy a hozandó határozat tárgya és iránya tekintetében kétség ne legyen (Bp. T. 183/1922., IV. 1086.). A módosító indítvány legalább is tartalmának lényegében közzéteendő a meghirdetett napirenden (IV. 441.). A közgyűlésen előterjesztett indítvány nem pótolja az előzetes, kellő időben történt meghívóban való meghirdetést (III. 1441.). Ha a tárgysorozatba »esetleges indítványok« van felvéve, a közgyűlésen előterjesztett az ig. tag elmozdítására vonatkozó indítvány felett — a K. T. 193. §. ellenére — a közgyűlés nem határozhat (K. J. 1927. 37. old.). Ha az alapszabályok úgy rendelkeznek, hogy a közgyűlés