Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Közgyűlés — 81 a társaság hirdetményeinek felvételére rendelt lapba 8 nappal a közgyűlés előtt közzéteendő meghívó útján hívandó egybe, helyes értelmezés szerint a 8 napi időközbe a közzététel napja beszámítandó (I. 2076.). Elmaradhat a régebbi gyakorlat szerint (pl.: Dárday—Túry IV./B. 122. 1.) a hirdetés azzal a részvényessel szemben, akit külön írásban értesítettek; közömbös a mai gyakorlat szerint a meghirdetés kérdése, ha a határozatot valamennyi részvényes megszavazta. Amennyiben az alapszabályok szerint az igazgatóságra van bízva a közgyűlés helyének kijelölése, ebben csak az a szempont korlátozza az igazgatóságot, hogy oly helyet jelöljön ki, melyen a részvényesek leküzdhetetlen nehézség nélkül megjelenhetnek. Salgótarján helyett Budapest kijelölése szabályos (K. J. 1926. 123 .old.) Vagylagosan több földrajzi hely is kijelölhető, de az nem lehet külföldi (P. H. T. 334. sz.). Ha a közgyűlést oly szűk és kicsiny helyiségben tűzték ki, hogy a részvényesek egy része kiszorult s távozni volt kénytelen, s így e részvényesek a közgyűlésen való megjelenés és részvételre vonatkozó egyéni jogukban korlátozást szenvedtek, úgy amennyiben e körülmény a többség akaratára és a határozathozatal irányára lényeges kihatással volt, annyiban a jogaiktól megfosztott részvényesek kizárásával keletkezett összes határozatok érvénytelenek (II. 1375.). A kitűzött idő előtt megtartott közgyűlésen hozott határozatok megtámadhatók, mégha a támadó részvényesre nem is sérelmesek (H. T. 1927. 97. old.). A részvényeseknek olyan megállapodása, amely őket jogutódaikra is kötelezően, tehát mindenkorra korlátozza abban, hogy szavazó jogukat az üzletmenet változó esélyei között vagyoni érdekeiknek megfelelően szabadon gyakorolhassák: a részvényest a társasági ügyek intézésében közreműködésre irányuló és a törvényben is biztosított (157. §. 9. pont) fontos tagsági jogától fosztja meg és így a r. t. törvényes fogalmába ütközik (H. T. 1926. 92. old.). Nem ütközik azonban törvénybe oly alapszabályi intézkedés, hogy 5 szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat (K. J. 1926. 143. old.). A K. T. 176. §.-a értelmében azokat a jogokat, amelyek a társaság ügyei tekintetében a részvényeseket illetik, a közgyűlésen az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon belül csak a részvényesek összessége, és pedig csak a valóságos részvényesek gyakorolhatják; ebből folyólag a részvényeknek, illetőleg az azokon alapuló jogoknak és kötelezettségeknek: harmadik személyre nem tulajdonszerzés végett, hanem biztosítékadás vagy egyéb okból pusztán csak abból a célból történt átadása, illetőleg átruházása, hogy az átadó, illetőleg átruházó, avagy a részvénytársaság, egy vagy több hitelezője jogainak biztosítása végett az átadónak, illetőleg átruházónak, mint részvényDr. Nagy Dezső Bálint és Di. Huppert Leó : Döntvénytáv Hiteljog fi