Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
— Részvényesek jogviszonyai — 77 társaság beleegyezéséhez köthetik (H. T. 1927. 40. old. L. még P. H. T. 331. sz.). Csak az alapszabályszerűen igazolt részvényest illeti az a jog,, hogy a közgyűlési határozatot a K. T. 174. §.-a alapján megtámadhatja. Névre szóló részvények esetében megtámadásra csak azon részvényes jogosult, akinek neve, mint tulajdonosé a részvénykönyvbe be van jegyezve (II. 1562.). A K. T. 174. §. alapján való megtámadáshoz a részvényesi minőségnek az állandó bírói gyakorlat értelmében nemcsak a kereset megindításakor, hanem a per egész tartalma alatt fenn kell forognia. Ennélfogva elveszti kereseti jogát, kinek részvényesi minősége a per alatt megszűnik (III. 1193. H. T. 1930. 22. old.). De aki csupán a megsemmisíteni kért határozatok meghozatala után vált részvényessé, az jogosult a keresetindításra, mert az ő jogát is sérti a törvény kötelező rendelkezésével ellenkező alapszabályi intézkedés (III. 1247.). Névre szóló részvénynél ellenkező alapszabályi intézkedés hiányában az a részvényes bir kereseti joggal, ki a részvénykönyvbe be van vezetve (H. T. 1929. 83. old.). De egy részvény a keresetindításhoz akkor is elegendő, ha a szavazati jog gyakorlásához több részvény szükséges (Bp. T. 81/1905). A K. T. 174. i§.-a alapján az alakuló közgyűlésen, vagy alapítás tárgyában hozott határozat meg nem támadható. Nem jogosult a közgyűlési határozat megtámadására, mert már nem tulajdonos az a részvényes, aki névre szóló részvényét üres hátirattal másra átruházta; noha a vevő a részvénykönyvbe még bevezetve nincs s noha kiköttetett, hogy vevő kívánságára eladó gyakorolhatja a részvényesi jogokat (K. J. 1927. 127. old.). A szavazati jog nem csak a részvényesek, hanem az alapszabályokban meghatározott feltételek mellett az illető részvényesek meghatalmazottjai útján is gyakorolható; következéskép az a tevékenység, amely ily szavazati jogképviselet megszerzésére irányul, — még ha a társaság ügyei tekintetében hatalmat gyakorló szavazattöbbség megszerzését célozza is: önmagában véve nemcsak a törvénybe és az alapszabályokba, hanem az üzleti tisztességbe és jóerkölcsbe sem ütközik (K. J. 1929. 240. old.). Nem támadhatja meg a K. T. 174. §. alapján a közgyűlési határozatot az, aki a határozathoz szavazatával hozzájárult (III. "930Az igazolt tényállás szerint a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a valóságnak, amennyiben a közgyűlés teljesen szabálytalanul folyt le annálfogva, hogy a közgyűlés vezetésére hivatott igazgatósági elnök se meg nem nyitotta, se be nem rekesztette a közgyűlést, sem a szavazás eredményét határozatként ki nem mondotta, ,