Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

76 — Részvénytársaság — gatóság tagja az igazgatósággal érvényesen szerződhetik közgyűlési hozzájárulás v. jóváhagyás nélkül (C. VII. 1817/1920.1. Az alapszabályokba felvett oly intézkedés, mely a közgyűlés minden korláttól ment elhatározására bizza, hogy részesíti-e a részvényeseket a nyereségből osztalékban oly esetben is, amikor az osztalékadást semmi a társaság létérdekében vágó ok nem gátolja, sérti a törvény kötelező rendelkezését (K. 163., 165. *§§., K. J. 1930. 25. old. L. ugyané kérdésben az előző fejezetben az alapszabályokra vonatkozólag közölt határozatokat.). Az évi tiszta nyereségből az alapszabályokban megállapított célokra meghatározott összegek levonhatók ugyan és osztalékként csak a fennmaradó összeg osztható fel, az alapszabályok maguk kell azonban, hogy megállapítsák a célt s a levonásba kerülő összegeket s azt a közgyűlésre még altruista vállalatnál sem bízhatják (H. T. 1929. 21. old.). Nem ütközik a törvénybe az alapszabályok intézkedése, hogy ötnél több szavazatot egy részvényes sem gyakorolhat (H. T. 1929. 40. old.). Sem az oly alapszabályi intézkedés, amely szerint a közgyűlésen csak az szavazhat, aki a részvényt legkésőbb a közgyűlést megelőző év utolsó napjáig a részvénykönyvben nevére irattá (C. IV. 2637/1921.). A részvényeknek harmadik személyek (strohmannok) részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott mint részvényesek megjelenjenek és a részvényeket színlegesen átruházó személy ily úton több szavalatot gyakorolhasson, mint amennyire az egyes részvényes szavazati jogát az alapszabályok korlátozzák, csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlés határozatainak megsemmisítésére, ha ez az átruházás valamely visszaélés keresztülvitele, vagy valamely jog kijátszása céljából történt (C. ÍV. 217/1913. P. H. T. 333. sz.). Ha ily körülmény fennforog, ez anyagi semmiségi ok s a támadó kereset 32 éven "belül megindítható még akkor is, ha a megtámadott határozat végrehajtatott (C. IV. 6/1911.). Az a tevékenység, amely szavazati jogképviselet megszerzésére irányul, még ha szavazattöbbség megszerzését célozza is, önmagában sem törvénybe, sem jóerkölcsökbe nem ütközik; ily tevékenység fejében díjazás kiköthető (H. T. 1930. 85. old.). A szavazásnál gyakorolt jogosulatlan szavazatok miatt a hozott határozatok csak annyiban támadhatók meg, amennyiben a jogosulatlan szavazatok számuknál fogva az eredményt befolyásolják (ex ind. P. H. T. 333. sz.). P. H. T. 331. sz.). A részvényesnek igénye van a nyereség azon részére, amely az alapszabályok szerint a részvényesek között felosztandó, tehát a nyereség felosztásának a módja is meghatározandó az alapszabályokban (I. 926. L. fentebb.). A nézvre szóló részvény átruházását az alapszabályok a