Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Általános határozatok — 73 tének ténye vizsgálandó hivatalból (Pk. 994/1922.; C. IV.5338/ 1924.)Az alapszabályok oly rendelkezése, amely szerint a társasági hirdetmények az illető városban megjelenő bármelyik napilapban teendők közzé: nem érvényes. A társaság hirdetményeinek közzétételére rendelt napilapnak minden kétséget kizáróan, a megkülönböztetésre alkalmas módon kell megjelölve lennie (I. 1430.). A közgyűlés elnökét és helyettesét az alapszabályok jelölik ki. De ezt az igazgatóságra bízhatják. Más mint ig. tag vagy részvényes a közgyűlésen nem elnökölhet (C. 217/1913.). A bírói gyakorlat szerint az alapszabályoknak tartalmazniok kell azt a rendelkezést, hogy ha az alapszabály módosítására indítvány tétetett, az ezt tárgyaló közgyűlés meghívójába — a részvényesek tájékoztatása céljából — felvétessék az is, hogy az indítvány az alapszabályok mely szakaszára vonatkozik (IV. 1086.). A K. T 161. §-a a saját részvényének megszerzését vagy zálogbevételét lényegében csak a rendes üzletvitel során szokásos üzérkedéssel kapcsolatban tiltja, de e tilalom nem vonatkoztatható azon esetre, amidőn a társaság követelései egyéb kielégítési alap hiányában a saját részvények elfogadása nélkül fedezetlenül maradna és amidőn a saját részvények csak a társaság ezen fenyegető és máskép elháríthatatlan kárának elkerülése végett fogadtatnak el (III. 213.). Evvel ellentétben a budapesti Tábla: a K. T. 161. §. helyes értelme szerint közömbös az, hogy a részvénytársaság mi célból szerzi meg saját részvényeit; egyedüli kivétel, ha a részvényszerzés tőkeleszállítás céljából történik (H. D. 1926. 59. old.). Azokból a korábbi (C. IV. 683/1913., továbbá: Grill d. tár V. 449.) ítéletekből, amelyek a r. t-nak megtartási jogot engednek a részvényessel szemben a r. t. birtokában lévő részvényekre, kivéve, ha azok határozott rendeltetéssel (K. T. 309. §.) jutottak a r .t. birtokába, az előbbi ítéletben lefekte^tett elvet kell állandó gyakorlatnak tekintenünk. Oly alapszabályi intézkedés azonban, hogy ha a saját részvény tulajdonosa az intézettel szemben akár mint kölcsönvevő, akár mint kezes kötelezettségben áll, úgy a részvények elsősorban a r. t-gal szembeni kötelezettségeinek fedezetéül szolgálnak: mint a 173. §-ba ütköző intézkedés érvénytelen (P. H. T. 329. sz.). E címen tehát az átruházott részvény átírása meg nem tagadható (1. még a r. t. feloszlása c. fejezetben az egyesülésnél közölt határozatokat). Az alaptőkefelemelés alkalmával kibocsátott részvények egy részének, a régi részvényesek egyetemétől való elvonása és a belértékén lényegesen alul maradó árban másoknak juttatása abban az esetben sérti az anyagi jogot, ha ez az eljárás a részvénytársaság helyzetére tekintettel — szükségesnek, gazdasági : g indokoltnak nem mutatkozott (I. 1060.). Az uj részvények ilyen