Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

74 — Részvénytársaság — elvonása mindenkor csak maguknak a részvényeseknek is nyilvánvalóan fontos és nyomós érdekéből történhetik (K. J. I927* 15. oid.). Feltét eleztetik természetesen mindkét esetoen, ho jy a régi részvényesek elővételi joga nincs a tervezetben megállapítva. Ha az alapszabályoknak az elővételi jogot biztosító intézkedése nem a tervezetből vétetett át, úgy alapszabálymódosítás tárgya lehet (Bp. T. 9212/1921.). Nem sérti az anyagi jogot, mikor az alaptőkefelemelés kapcsán kibocsájtandó részvények egy hányada a régi részvényesektől elvonatik azért, hogy a társaság életbevágó é dekct é i .tő tartozás azzal kifizettessék, ha ezzel az a helyzet áll elő, mintha a társaság által az ezen tartozások kielégítésére fordítandó öszszeget a nevezett érdekeltséig a részvényekért a társaságnak készpénzben lefizetné (K. J. 1927. 14. old.). A közgyűlésnek az a határozata, hogy az alaptőke emelése alkalmából kibocsájtott uj részvényekből a régi részvényeket száz részvényig részvényenként kLenc drb, azonfelül a oaban részvényenként csak kettő illeti, sérti a száz részvényen felüli részvények birtokában lévő részvényeseknek a K. T. 163. §-án alapuló társasági vagyonban való aránylagos részesedési jogát és ezért megsemmisítendő (H. T. 1927. 40. old.). Amikor nem a r. t. alapításáról, hanem az alaptőke felemeléséről van szó, a K. T. 150., 151. és 154. §-ai rendelkezésének mellőzése az aláírás érvénytelenségét feltétlenül maga után nem vonja; ily esetben a részvényaláírásból származtatott fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltétele csak az, hogy a részvénykibocsájtás a maga egészében eredményes legyen, ami fennforgónak tekintendő, ha a kibocsájtott uj részvények tényleg elhelyeztettek (P. H. T. 627. ind.). Közömbös, hogy az aláírási tervezetben az aláírás zárhatárideje meghatározva nem volt, hogy a jegyzett részvénytőkének 3 százaléka nem minden egyes részvény után külön-külön fizettetett be és hogy az aláírók nagy részének fizetőképtelensége folytán az általuk jegyzett aláírási összegek behajthatatlanok (Rp. IV. 1743/1915. Ko á:s M. II. 55—56.) Míg a felt-nelt alaptőke be nem fizettetett, az alaptőkeemeléssel kapcsolatos alapszabálymódosítás be nem jegyezhető (Bp. T. 329/1918.). Ha a közgyűlés az alaptőkeemelést elhatározta, s a felemelt alaptőke összegét, az uj részvények sáriit és néértécét megállapította, azok elhelyezését és kibocsájtási árfolyamának megállapítását az igazgatóságra bízhatja (C. IV. 3960/1917.). Az érvényesen létrejött írásbeli alapszabályok társasági szerződésnek tekintendők s hatályuk nincs a társasági tagok aláírásától feltételezve; az alapszabályokban foglalt v. bírósági kikötés érvényes tehát, habár azt a társasági tag nem is írta alá (I. 1637.). A részvénytársaság fiókja által kötött ügyletekből származó