Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

72 — Részvénytársaság — dosítható, hogy az újonnan kibocsájtott elsőbbségi részvények birtokosai többszörös szavazati joggal bírjanak. E kiváltság egyik' előfeltétele az, hogy indokolt legyen; továbbá az, hogy a többi részvényesek akaratának érvényesítése ne váljék lehetetlenné, azaz a csekélyszámú előjogos részvényesek ne majorizálhassák e nagyobb számú többi részvényt. Végül garanciára van szükség, hogy a kiváltsággal visszaélés ne történjék és az elérni kívánt cél biztosíttassák (C. IV. 7055/922. Kovács M.: II. 49.). A r. t. alapszabályaiban a vállalat oly üzletágának megjelölése, amellyel a társaság az érvényben lévő jogszabályok szerint jelenleg nem foglalkozhatik, nem foglalhat helyet (III. 1028.). Ha a r. t. elsőbbségi kötvényeket nem mindjárt az alakuláskor, hanem csak később bocsájt ki, az ezekre vonatkozó megállapodásokat — mint mindazt, ami a r. t-nak különösen harmadik személyekkel szemben való jogviszonyai szempontjából különösebb fontossággal bír — fel kell venni az alapszabályokba (Bp. T. 4687/1914. Kovács M.: II. 44—45.). A nyereség felosztásának módja meghatározandó az alapszabályokban. A nyereség kiszámításának és felosztásának módozata nem bízható a közgyűlésre (H. T. 1930. 20. old.). Az oly alapszabály, mely a nyereség hovafordítása tekintetében a közgyűlésnek teljes szabad kezet enged, azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy a közgyűlés a részvényeseknek a törvényben biztosított osztalékigényének figyelmen kívül hagyásával fog intézkedni a nyereség felosztása felett. Ebből kifolyólag az ily intézkedés bejegyzése a törvény kötelező rendelkezését sértené (I. 926.). A régebbi gyakorlat (pl. Bp. T. 4107/1917.) az osztalék megállapítását alapszabályi intézkedés hiányában a közgyűlésre bízta. Sem tisztviselői jutalék, sem a tartalékalapok dotálása címén nem szabad az alapszabályok szerinti osztalékigényt csorbítani. Ha az alapszabályok az igazgatóság és felügyelőbizottság javadalmazását a mérlegszerű nyereség bizonyos százalékában állapítják meg azzal, hogy a fennmaradó nyereség felett a közgyűlés szabadon rendelkezik; a közgyűlés e javadalmazás alapszabályszerű mérvét fel nem emelheti (C. IV. 389/1913. Kovács M.: II. 51.). E határozat túl messze megy. Ha a fennmaradó nyereség felett a közgyűlés határoz, akkor épp úgy fordíthatja az ig. és fbiz. dotálására, mint bármi más célra. S ennek az ezen szervek díjának előre meghatározottsága sem lehet semmiféle akadálya. A névérték ioO/0-ának (151. §.) és további 2o0/0-ának (159. §. 3. p.) befizetését előíró szabályok körül az a gyakorlat alakult ki, hogy a ioo/o-os befizetést a részvényesnek vagy megbízottjának kell eszközölnie s megbízás nélkül egy pénzintézet részéről történt jóváírás e befizetést nem helyettesítheti; ellenben a 200/0-os befizetést illetőleg pusztán csak a befizetés megtörtén-