Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Általános határozatok — 71 A részvénytársasági alapítási eljárás során az alapítók és a részvényaláírók közt meghatalmazási viszony keletkezik és az alapítÓK az alaoítás köm. felmerült ügyekben a meghatalmazottakat terhelő rendes kereskedői gondossággal kötelesek eljárni és így az alapítók szándékos, vagy köteles gondosság elmulasztásából eredő vétkesség esetén kártérítésre vannak kötelezve (I. 543.). Az alapítók egymással szembeni igényére nem a K. T. 160. §-a, hanem a társasági szerződés irányadó (C. 4863/1922.). Az alapító részére a r. t. szervezéséért s a részvénytőke megszerzéséért kikötött 50/0 jutalom nem szorosan vett alapítási költség, hanem oly vagyoni előny, illetve a részvényesekre oly vagyoni hátrány, amely a részvényjegyzésre, ha erről a részvényjegyzők tudomással bírtak volna, befolyással lehetett voina. lia tenát e kikötés a tervezetbe s az alapszabályokba fel nem vétetett, a társaságot nem kötelezi, még ha az igazgatóság utóbb az alapítók részére utalványozta is. Ellenben az alapító részére könyvelési és kezelési díj fejében utalványozott összeg munkadíj, amelynek érvénye az alapszabályokba való felvételtől nem íügg (Bp. Tábla 2152/1917. Kovács M.: II. 37.). A bemutatóra szóló részvénynél a befizetési kötelezettségre 500/0-on felül 1. P. H. T. 327. sz. (C. IV. 467/1911.), átruházás esetére (K. T. 153., 171., 172. §§-ok): P. H. T. 326. sz. (C. IV. 858/1905.). A K. T. 156. §-ának az a szabálya, amely szerint a nem készpénzbeli betétre vonatkozó megállapodások az alapszabályokba felveendők, az egyesülés esetére nem alkalmazható és az egyesülés tárgyában hozott azoknak a közgyűlési határozatoknak az alapszabályokba felvétele, amely határozatok az alapszabályoknak a K. T. 157. §-ában meghatározott lényeges tartalmát nem érintik, a törvény alapján nem követelhető (I. 925.). Alaptőkefelemelés esetén ellenben a K. T. 256. §-ának a természetbeni beiéinek az alapszabályokba való felvételére vonatko.ó szabálya szigorúan alkalmazandó (I. 561.). Ugyanez esetben a K. T. 151. '§-ának a 100/0 lefizetését előíró rendelkezése az új részvények jegyzésére nem alkalmazandó (C. IV. 609/1913.). Az alapszabályok a névre szóló 1 észvények forgalmát addig a határig korlátozhatják, hogy a részvény forgalmát lehetetlenné ne tegyék: nincs akadálya e határon belül különleges a r. t. céljai által igazolt megszorításoknak. De a részvények átírását az alapszabályok az igazgatóság beleegyezésétől függővé nem tehetik (P. H. T. 330. K. J. 1926. 91. old.). Jogilag elismerhetők az olyan elsőbbségi részvények, amelyek a többiekkel szemben a szavazati jog szempontjából kiváltságosak. Az alapszabályoknak a tervezetből át nem vett az a része, amely a szavazati jogot szabályozza az etekintetben előírt többség határozatával olykép mó-