Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

70 — Részvénytársaság — a törvény -a részvénytársaságnak nemcsak az alapítását, de működését is — figyelemmel a részvényeseknek nemcsak korláto't, de közvetett felelősségére is — csak bizonyos, a kölcsönös hit és bizalom, valamint az összjó érdekében felállított és a visszaélések megakadályozására szolgáló feltételek és korlátok mellett engedi meg (II. 991.). A K. T. nem tartalmaz ugyan rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a részvénytársaság a bejegyzés és közzététel folytán jogilag létezőnek tekintendő é akkor is, ha a me^e ő ő félté,e ek nem teljesíttettek; az általános jogszabályokból folyik azonban, hogy a részvénytársaságnak bejegyzése nem pótolja a K. T. 149. §-ában előírt egyéb feltételek hiányát: ennélfogva a törvény ellenére megalakult és bejegyzett részvénytársaság léte (érvényessége) a törvényben előírt anyagi okok alapján, pótolhatatlan hiányok miatt a körülmények szerint megítélendő időn belül megtámadható. Nem áll tehát feltétlenül az a szabály, hogy a cégjegyzékbe bevezetett r. t. a K. T. 201. §j-ában szabályozott felosztásig minden körülmények között jog- és szerzőképességgel rendelkezik (K. T. 63. §.), (II. 1594-). Bizonyítható, hogy a r. t. jogilag nem létezik, mert pl. az alaptőke be'.izetése és az alapítók által való biztosítása nem a K. T. 150. és 151. §-ainak megfelelően történt; ez esetben is azonban ügyei felszámolás útján bonyolítandók le (u. b.). A r. t., vagy annak fiókintézete mindaddig, míg az a kereskedelmi cégjegyzékből törölve nincs, fenná. ónak te intendő (K. j. 1927. 15. old.). A r. t. perképességét nem szünteti meg, hogy működést nem fejt ki, üzlethelyiséggel és tisztviselőkkel nem rendelkezik, ha be van jegyezve s akaratnyilvánító, elhatározó és képviselő szerve van (K. J. 1927. 161. old.). A K. T. 147. és 168. >§-on túlmenőleg a részvényes akkor sem felelős, ha a r. t-i forma csak az ő üzleti váLalkozásáí' takarja (C. II. 5195/923.). A r. t. tényleges megalakulásával és bejegyzésével az alperesek, mint a r. t. alapítói által ezen minőségükben tett nyilatkozatból folyó kötelezettségük megszűnt és ej a kötele :eltség a részvénytársaságra szállott át (I. 683.). Az alapítóknak adott felmentvény a 152 .§. szerinti vagyoni felelősségre vonatkozik, de nem jelenti minden intézkedés jóváhagyását, pl. azét, hogy valakit vezérigazgatónak jelöltek ki (II. 444/1923.). A bí-ói gyakorlat értelmében az alakuló közgyűlés által adott felmentvény (K. T. 152. §.) nem elegendő. Az alapítók ebbeli minősége és felelőssége a megalakulásnak a K. T. 160. §-a értelmében a cégjegyzékbe való bevezetéséig és kihirdetéséig nem szűnik meg: és felmentésük is ezzel válik hatályossá (I. 543.)- Ha a bejegyzés megtagadtatott, a felmentés nem bír joghatállyal (C IV. 2808/921.).