Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Közkereseti társaság — 65 szerítően előszabott felszámolási eljárás lefolytatásának tárgyi alapja hiányzik, ha maga a kizárt tag sem ragaszkodik a társaság folytatásához, azt megszűntnek tekinti és igényét kártérítésre lés a társas viszony fennállása idejéből esetleg még kijáró haszonrészesedésre korlátozza (I. 1095.). A K. T. 101. §. 2. bek.-ében a magánhitelező részére megállapított félévi felmondás megtörtént akkor, ha a magánhitelező a feloszlás iránti perben az Ítélethozatalt félévvel megelőzően benyújtott előkészítő iratban felmondási szándékát világosan kifejezésre juttatta (III. 482.). A közkereseti társaságnál pénzt elhelyezett felperessel szemben a Kúria marasztalta a tagot, aki a pénz elhelyezésekor már kilépett volt a közk. társaságból, de ez a K. T. 19. §.-a ellenére a cégjegyzékbe be nem vezettetett. Közömbösnek nyilvánította azt a körülményt, hogy felperes rögtön a pénz elhelyezése után tudomást szerzett alperesnek a közkereseti társaságból való kilépéséről s pénzét ekkor még kivehette volna, mert e körülmény alperesnek már előbb beállott felelősségét meg nem szünteti (I. 878.). A társ. szerződésben kiköthető, hogy a túlélő cégtagok a társaságot saját számlájukra folytathatják s ez esetben az elhunyt tag örököse felszámolást nem kérhet (C. IV. 1413/1917.). Ha az üzletvezetésre jogosított tag a társaság pénztárából a pénztáros jelenlétében a nyereségjutalékánál nem sokkal nagyobb összeget vett ki saját céljaira, azt a társaival közölte és rövid idő múlva a pénzt visszafizette, a többi tagok azt idzárási okul nem érvényesíthetik, — különösen akkor, ha az érvényesítés több, mint egy év múlva történik. Nem kizárási ok az sem, ha az üzletvezetésre jogosított tag tiltakozása dacára a többi tagok az üzemet nagyobbították és az említett tag a nagyobbított üzem fenntartásához csakis az eddigi üzem keretein belül akar hozzájárulni (K. T. 78., 81. §-ok; H. T. 1929. 34. old.). Valamely tag kizárásának kimondásánál a kizárást követelő tagok üzleti magatartását is vizsgálni kell és amennyiben a társasági kötelezettségeknek részükről is súlyos megsértése forogna fenn, ellenfelüket a társaságból kizárni nem lehet, hanem csak a társaság feloszlása követelhető. (II. 809.). Kizárás iránti keresetnek csak akkor van helye ha a társaságnak kettőnél több tagja van; ellenkező esetben feloszlatás iránt indítandó kereset. A kizárás iránti kereset alapján a feloszlatás iránti kérelemre át lehet térni (C. IV. 2186/1914. Kovács, M. II. 29. old.). Oly magatartás miatt, amelyet a tagok mindenike követ, a társaságot a szóbanforgó magatartást szintén követő valamelyik tagnak hibájából feloszlottnak nyilvánítani nem lehet (III. 312.). Dr. Nagy Dezső Bálint és Dr. Huppert Leó: Döntvénytár Hiteljog 5