Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Közkereseti társaság — 63 társa üzletébe később társtagként belépő alperessel szemben a be nem jegyzés ellenére is érvényesítheti s alperes nem hozhatja fel sikerrel, hogy a követelés csak a volt társsal szemben áll fenn, mint ennek személyes tartozása (1909: LVII. t.-c. 4. §. III. 790Be nem jegyzett közkereseti társaság bármely tagja által a cég nevében tett kötelező nyilatkozat a társaság összes tagjait kötelezi (H. T. 1930. 80. old.). Közkereseti társaság tagjának vagyonilletősége alatt az a vagyoni érték is értendő, amelyet a tagnak a társaság és a cég eszmei értékében való részesedése jelent (H. D. 1927. 15. old.). Számbaveendő továbbá a társasági üzletnek, mint jövedelmet hajtó, foglalkozást biztosító és elősegítő szervezetnek az értéke {H. D. 1929. 20. old.). A társaság fennállása alatt tagjai a társas viszonyból eredő követelésükkel csak a társaság ellen, de nem annak tagjai ellen léphetnek fel (P .H. T. 621. sz. C. IV. 1453/1916. és I. 141'.). Ugyané szabály áll, ha valamelyik tag a többit betekintési és mérlegkészitési jogukban akadályozza (C. IV. 3163/1916.). Egyik társasági tag sem fosztható meg attól a szerződésileg biztositott jogától, hogy a társasági szerződésben biztosított előlegeket a társaság pénztárából felvehesse, annak ellenére, hogy egyik vagy másik évben az ily tag tőkeszámlájának egyenlege aktívumot nem mutat föl; a többi tagot csak az a jog illeti meg, hogy amennyiben tőke hiányában a társ. további fennállását veszélyeztetettnek vagy lehetetlennek találják, a társaság felszámolását kérhessék (IV. 959). Az a megállapodás, hogy a közker. társ. egyik tagja a társaság kötelezettségeiért nem felel, harmadik személyek irányában joghatállyal nem bír. (K. T. 88. §.). Nem tekintette ily harmadik személynek a K. a részvénytársaságot, amikor az ügylet, amelyben a tag felelőssége kizáratott, a r. t. ügyvezető igazgatójával jött létre (H. D. 1926. 95. old.). Az ellenőrzésnek a K. T. 83. §.-ában megállapított joga iránt indított kereset a felperesből és alperesből álló közker. társ-nál magának a társaságnak perbenállása nélkül elbírálható. A Kúria úgy döntött, hogy a 83. §. alapján eljárni hívatott szakértő — ha nem a tag mellett, hanem helyette jár el, csak bírósági szakértő lehet (H .T. 1928. 97. old.). Ha a fennforgó körülményekből nyilvánvaló, hogy a képviseletre jogosított cégtag a társaság részére köti az ügyletet, a K. T. 90. §-a értelmében a társaság részére kötöttnek tekintendő függetlenül attól, hogy a szerződést cégszerűen irták-e alá vagy sem (I. 124.). A K. T. 90. §. 1. bek. alapján minden egyes képviseletre! jogosított tag jogosítványa a folytatott üzletkörön kivül eső