Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kereskedelmi társaságok — 59 anyagi jognak az a szabálya, hogy az ily társaság, hacsak a tagok között előzően ellenkező megállapodás nem jött létre, egyetlen tagjának halála, csődbejutása, vagy. felmondása esetében is feloszlik, a bíróság pedig a felosztást egyetlen tagnak vétkes kötelességszegése vagy a társasági ügyekre alkalmatlanná válta miatt is kimondhatja. Ha a tagok társas közössége már eredetileg sem állhat be egyik tag kiskorúságából folyó cselekvőképtelensége miatt, a társaság — ellenkező megállapodás hiányában a többi szerződő félre sem keletkezhetik s így a társasági szerződés ezekre is érvénytelen. Nem ítélte meg ebből folyóan a Kúria a szerződés eredeti érvénytelensége okából a kötbért, amelyre szerződésszegés esetére kötelezték magukat a társak, amikor a társak a szerződéstől egyoldalúan visszaléptek, de az egyik visszalépőre a szerződés eredetileg érvénytelen volt. (III. 1440.). A közkereseti társasági szerződés érvényességéhez sem okirat, sem más alakszerűség nem szükséges. Mégis, ha a felek a szerződés érvényességére előzetesen írásbeli alakot ki nem kötöttek ugyan, de pontozatokat létesítettek s abban kikötötték, hogy a vállalt szavatosság jeléül a szavatos cég tagjai a szerződést aláírni kötelesek, továbbá mivel a pontozat érteimében kikötött választott bírósági szerződés illetékesség-alávetés tekintetében a törvény írásbeli alakot sz<b meg, feltehető, hogy a felek erre vonatkozó kifejezett kijelentése hiányában is a szerződés érvényét ettől az írásbeli alaktól tették függővé. De ez a törvény rendelkezésénél fogva is (v. bírósági alávetés) a szerződés érvényességéhez szükséges volt. Ennélfogva a pontozatoknak megfelelő szóbeli megállapodásból érvényhiány okából jogok nem származtathatók. Különösen áll ez oly esetben, mikor a társaság kereskedelmi üzletét közös cég alatt meg sem kezdette (I. 1924.). Ha a felek között csak társasági szerződés jött létre, de ők közös cég alatt az üzlet folytatását meg nem kezdették, úgy csak közkereseti társaság megalakítására irányuló kötelmi viszony, de nem fennálló közkereseti társaság keletkezett. Ennélfogva tehát a tag a szerződés nem teljesítéséből eredő kárát nem a K. T. 73. §-a alapján a társaság ellen, hanem csak a szerződésszegő tag ellen érvényesítheti. (I. 947.). Ha a társasági szerződés által megvalósulandó vállalat (kisebbszerű fürdő keretében korcsmaüzem fenntartása) a kisipar körét nem haladja meg, nem kereskedelmi, hanem magánjogi társaság keletkezik (H. T. 1928. 129. old.). Az a megállapodás, amely szerint a felperes bizonyos pénzösszeget bocsájt a vállalat rendelkezésére, amely pénz a felperes tulajdona marad, de abból a vállalatot alkalmazttási ideje álátt kisegíti, nem létesít társas viszonyt (H. T. 1930. 25. olld.).