Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Üzletátvevő és bérlő felelőssége — 55 az alkalmazottak részére mint rendes fizetést állapítsa meg és szolgáltassa ki. (I. 936.). o) Üzletátvevő és bérlő felelőssége; egyesülés. A kereskedelmi alkalmazottnak a szolgálati viszonyból eredő követelése az üzletátruházással kapcsolatos kérdések körül ki­alakult általános anyagi jogfelíogás szerint az üzletet terhelő és az üzlettel velejáró oly teher, amely az üzlet megszerzőjére minden további tényállási előfeltétel nélkül áthárul. (II. 896.). A R. 21. §-a alapján s különös tekintettel a R. IV. és V. fej.-ének egymáshoz való szerkezeti viszonyára a-: üdetát­vevőnél és jogelődjénél eltöltött idő a végkielégítés szempont­jából nem számítható egybe. Viszont a korábbi muakaadónál eltöltött szolgálati idő alapján az alkalmazottat illető végkielé­gítési igény akár az eredeti munkaadóval, akár az üzletátvevő­vel szemben érvényesíthető. (II. 897.; L. az üzletátruházó fele­lősségének kizárása M. T. 1930. 52. old. Kéler.) Amikor a munkaadó gyárát bérbeadta s a bérlőnél az alkal­mazott munkáját megszakítás nélkül folytatta, végkielégítés szem­pontjából a bérbeadónál és bérlőnél egyfolytában eltöltött időt összeszámítja a Kúria. (IV. 566.). Két pénzintézet egyesülése esetén a beolvadó intézet tiszt­viselői a beolvasztó intézet tisztviselőinek tekintendők, habár az utóbbi velük külön alkalmaztatási szerződést nem is kötött, de a körülmények egybevetéséből az állapítható meg ,hogy a beolvasztó intézet a beolvadó intézet alkalmazottait átvette (M. T. 1930. 53. old. Kéler.) p) Valorizáció. Szolgálati viszonyból eredő és az alkalmazott megélheté­sét biztosító közvetlen felhasználásra szánt illetménykövetelés­nél a teljes átértékelés az 1928 :XII. t.-c. 12. §-a értelmében is méltányosan indokolt. (II. 866. Hasonlóan: II. 726.). A felperesi nyugdíjigényre nézve az 1926. évi XVI. t.-c. az irányadó és ennek 18. §-a a külföldiek nyugdíjigényének átér­tékelését egyáltalán nem zárja ki, hanem csak ahhoz a korláto­záshoz fűzi, hogy az átértékelés nem lehet nagyobb, mint ami­lyen hasonló külföldi vállalatnál ugyanilyen szolgálat után a magyar állampolgároknak járna. Megállapította hivatalos tudo­mása alapján a Kúria, hogy a magyar állampolgárok is része­sülnek Ausztriában oly nyugdíjban, mint amelyet az alkalma­zottaknak és hozzátartozóiknak az 1926. évi XVI. t.-c. biz­tosít. (III. 920.).

Next

/
Thumbnails
Contents