Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
— Üzletátvevő és bérlő felelőssége — 55 az alkalmazottak részére mint rendes fizetést állapítsa meg és szolgáltassa ki. (I. 936.). o) Üzletátvevő és bérlő felelőssége; egyesülés. A kereskedelmi alkalmazottnak a szolgálati viszonyból eredő követelése az üzletátruházással kapcsolatos kérdések körül kialakult általános anyagi jogfelíogás szerint az üzletet terhelő és az üzlettel velejáró oly teher, amely az üzlet megszerzőjére minden további tényállási előfeltétel nélkül áthárul. (II. 896.). A R. 21. §-a alapján s különös tekintettel a R. IV. és V. fej.-ének egymáshoz való szerkezeti viszonyára a-: üdetátvevőnél és jogelődjénél eltöltött idő a végkielégítés szempontjából nem számítható egybe. Viszont a korábbi muakaadónál eltöltött szolgálati idő alapján az alkalmazottat illető végkielégítési igény akár az eredeti munkaadóval, akár az üzletátvevővel szemben érvényesíthető. (II. 897.; L. az üzletátruházó felelősségének kizárása M. T. 1930. 52. old. Kéler.) Amikor a munkaadó gyárát bérbeadta s a bérlőnél az alkalmazott munkáját megszakítás nélkül folytatta, végkielégítés szempontjából a bérbeadónál és bérlőnél egyfolytában eltöltött időt összeszámítja a Kúria. (IV. 566.). Két pénzintézet egyesülése esetén a beolvadó intézet tisztviselői a beolvasztó intézet tisztviselőinek tekintendők, habár az utóbbi velük külön alkalmaztatási szerződést nem is kötött, de a körülmények egybevetéséből az állapítható meg ,hogy a beolvasztó intézet a beolvadó intézet alkalmazottait átvette (M. T. 1930. 53. old. Kéler.) p) Valorizáció. Szolgálati viszonyból eredő és az alkalmazott megélhetését biztosító közvetlen felhasználásra szánt illetménykövetelésnél a teljes átértékelés az 1928 :XII. t.-c. 12. §-a értelmében is méltányosan indokolt. (II. 866. Hasonlóan: II. 726.). A felperesi nyugdíjigényre nézve az 1926. évi XVI. t.-c. az irányadó és ennek 18. §-a a külföldiek nyugdíjigényének átértékelését egyáltalán nem zárja ki, hanem csak ahhoz a korlátozáshoz fűzi, hogy az átértékelés nem lehet nagyobb, mint amilyen hasonló külföldi vállalatnál ugyanilyen szolgálat után a magyar állampolgároknak járna. Megállapította hivatalos tudomása alapján a Kúria, hogy a magyar állampolgárok is részesülnek Ausztriában oly nyugdíjban, mint amelyet az alkalmazottaknak és hozzátartozóiknak az 1926. évi XVI. t.-c. biztosít. (III. 920.).