Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

56 — Csőd, elévülés, külföldi jog — r) Munkaviszonyból eredő követelés csődben. Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 22. §-a csőd esetében csupán ennek a rendeletnek alapján támasztható követeléseket helyezi a tömegtartozásaival egy tekintet alá. Kétségtelen tehát, hogy a tömegtartozások gyanánt csak a törvényes, illetőleg rendeleten alapuló felmondási időre járó illetmények kezelhetők, de nem az ennél nagyobb, nem törvényen, hanem szerződésen alapuló illetmények. Felperest mérnöki oklevelénél és a segédszemélyzet köréből kiemelkedő üzemvezetői állásánál fogva, mely azonban nem azonos az üzletnek a vezetésével, a fennálló bírói gyakorlat szerint szolgálati idejére tekintet nélkül is két havi felmondás illeti meg. Erre az időre eső illetményei tehát tömegtartozásoknak voltak kimondandók, míg az ezenfelüli, csupán a szerződésen alapuló, de az i88i:XVII. t.-c. 60. '§. 1. pontja alá nem eső illetmények a csődkövetelések második osztályába voltak sorozandók. (II. 1682.). Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 22. §-a alapján kialakult gyakorlat értelmében a felmondási idő jogcímén támasztható követelés arra való tekintet nélkül tömegtartozást képez, hogy a felmondási idő a csődnyitás előtt, vagy a csőd tartama alatt járt-e le. (II. 1358.), valamint, hogy a munkavállalót a törvény, a bírói gyakorlat vagy a R. alapján egy évi vagy fél évi felmondási idő illeti-e. (III. 1216.). s) Elévülés. Nincs oly törvényerejű szabály, amely az elévülésre vonatkozó általános szabályok hatályon kívül helyezésével a munkabéri szerződések elévülésére az eddigi 32 éves elévülésnél rövidebb időt állapítana meg. (III. 634.). t) Külföldi jog. A magyarországi fiókteleppel bíró németországi hajósvállalat felperest gépésznek szerződtette. A Németországban kiállított s póstán Budapestre küldött szolgálati szerződést felperes itt látta el beleegyező nyilatkozattal és aláírásával, azután póstán visszaküldte Németországba. A szolgálatot jórészt magyar területen teljesítette és illetményeinek 700/0-át magyar pénzben kapta. Két évet meghaladó szolgálat után elbocsáttatván, hat havi felmondási időre járó illetményeinek megítélése iránt indít keresetet, Alperes vitatja, hogy a jogviszony a német jog szerint bírálandó el, mert a) nemzetközi jog szerint a szerződéskötés helyének jogszabályai az irányadók s mert