Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Felmondási okok — 35 -alkalmazott terhére megállapított tények a szabályzat értelmében valóban fegyelmi vétségnek minősülnek-e és végül, hogy a kiderített fegyelmi vétségre valóban olyan büntetés mondatott-e ki, amelyet a kérdéses cselekményre, vagy mulasztásra a szabályzat megenged. Az a kérdés azonban, hogy a fegyelmi szabályzat miként rendezi részleteiben az eljárás módját, és hogy mily szervet ruház fel véleményezési joggal, avagy hogy az eljárás eredménye fölötti végső döntés jogát mily szervre bizza, mindenkor a feleknek az Ipartörv. 88. §.-ában is kiemelt szabad egyezkedésének a tárgya és igy a fegyelmi szabályzatnak, valamint az ennek alapján hozott fegyelmi határozatnak hatályossága nem támadható meg azon cimen, hogy a hivatalnoki fegyelmi bizottság csupán véleményes javaslat tételére hivatott, mig a határozat hozatalának joga a munkaadó vállalat igazgatósága számára van fenntartva, amely a fegyelmi bizottság javaslatához kötve nincs. (IV. 293.). Betegség címén az alkalmazott azonnali hatállyal csak akkor bocsájtható el, ha a betegség folytán a munka végzésére végleg képtelenné válik. Ha azonban a betegség csak ideiglenesen gátolja szolgálata ellátásában, úgy a szolgálati viszony azonnali hatállyal nem, hanem csak rendes felmondás útján szüntethető meg. Gyógyszertári gondnok, ha a betegség csak ideiglenesen gátolja munkája elvégzésében a K. T. 56. §. értelmében hat heti időtartamon át illetményei kiadására jogos igényt tarthat (II. 12V5.). Az azonnali hatályú jogos, elbocsájtás alapjául szolgáló betegség tartamának kereskedősegédnél legalább hat hetet ki kell tenni. (II. 507.)Az 1884: XVII. t.-c. 94. §. b) pontjának az a rendelkezése mely az elbocsájtás okául az egy napon át való igazolatlan szünetelést állítja fel, csak a folytonos és egyenletes üzemi vagy üzleti munkára beosztott személyzetre nyerhet alkalmazást; ellenben az ügyvezető igazgatóra az ipartörvénynek az iparos- és kereskedősegédre vonatkozó rendelkezései minden tekintetben nem alkalmazhatók. Az egy napi szünetelés alapján elbocsájtása csak akkor jogos, ha ez az elmaradás már a kötelesség teljesítésének makacs megtagadását jelenti (II. 1615.). A részvényes a K. T. 176. és 179. §§.-ai-ban körülirt törvényes jogait szabadon gyakorolhatja, e jogától őt tisztviselői minősége még abban az esetben sem fosztja meg, ha a bírálat tárgyává tett tényekről tisztviselői minőségben szerzett tudomást. Az a körülmény tehát, hogy a részvénytársaság pénztárnoka a közgyűlésen az igazgatóság ügykezelését, elszámolását és mérlegkészítési módját éles kritika tárgyává tette, mint részvényes. 3*