Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

36 — Felmondási okok — nem szolgálhat okul, hogy neki pénztárnoki minőségben rögtöni hatállyal felmondjanak (III. 1348.). Gázművek alkalmazottja a gázkifúvási munkákat nem végezte el megbízás ellenére, a lezárt gázórák kinyitásáról nem gondoskodott és a fogyasztókkal gorombáskodott. E magatartása rögtöni hatályú elbocsájtásra szolgált okul, mert a gázművek bizalmával visszaélve üzletének érdekeit veszélyeztette. (I. 576.). Az I. T. 94. §. b) p.-ja szorosan magyarázandó. E rendelkezés a munkafegyelmet kivánja biztosítani és ennélfogva a munkaadónak csak oly helyettesét védi, kinek működési köre a kérdéses alkalmazottat foglalkoztató üzemre terjed ki, s aki az illető alkalmazottnak a szolgálati szerződésből folyó tevékenységét illetően fellebbvalója (II. 862.). A munkaadó részeges disznónak nevezte az alkalmazottját,, mire az lekurvázta és arcul ütötte munkaadóját. Az összetűzést maga után vonó megfeddésre a munkavállaló szolgáltatott okot azzal, hogy munkahelyén késve és beborozott állapotban jelent meg. A Kúria elutasítja a felmondási időre járó járandóságok iránt indított keresetet s kimondja, hogy ily durva bántalommal szemben az alkalmazott nem hivatkozhat arra, hogy előzőleg a munkaadó őt is megsértette, amennyiben a munkaadó részéről felmerült sértés csak annak lehetne oka, hogy az alkalmazott a maga részéről is éljen a szerződésfelbontás jogával; de ha ezt nem gyakorolta, ebből még nem következik, hogy a sértés súlyosabb és fokozottabb visszaadására nyerjen jogot anélkül, hogy a magatartásának törvényszerű következményei reá alkalmazhatók lennének (III. 917.). A K. T. 58. §. 2. p.-ja helyébe lépett 1884: XVII. t.-c. 95. §. a) p.-ja a felmondás nélküli kilépéshez nem kivánja a becsületsértés súlyos jellegét (II. 1083.). A teherautó kisérője szállítás közben betért a korcsmába,, onnan ittasan tért vissza, a kocsira idegen embereket vett fel, a soffőrt sietésre késztette, a soffőrt, ki az utat nem ismerhette, a kanyarulatokra nem figyelmeztette, minek folytán a kocsi felborult és összetört. Rögtöni hatályú elbocsájtással szemben felmondási időre járó járandóságait követeli. A Kúria megítéli, mert egy alkalommal történt vigyázatlan, gondatlan, kötelességellenes magatartás az I. T. 94. §. c) e) és g) pontjait ki nem meríti (I. 1351.). Azért, mert a felmondás alatt álló alkalmazott korábbi betegsége miatt és azért, mert főnöke engedélyével naponta 2 órát tölt álláskereséssel munkáját elvégezni nem tudja, rögtöni hatálylyal nem bocsájtható el (I. 1352.). Ha az alkalmazott huzamosabb időn át nem pontosan, hanem késedelmesen és részletekben kapta a fizetést s ez ellen nem tiltakozott, nem hagyhatja el azonnal felmondás nélkül az állását