Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

34 — Felmondási okok — hogy a függő ügyek lebonyolításánál alperesnél segédkezni kíván. Ebből nem vonható okszerű következtetés arra, hogy felperes szolgálatát az alperes továbbra is igénybe ven.ii és ezzel, felperes eljárását megbocsájtani kívánta (I/. 635.). A gyógyszertárt vezető alkalmazottal szemben megállapíttatott, hogy azonnali felmondásra okot adó szabálytalanságokat követett el. A rögtöni hatályú felmondás azonban nem az okot adó körülmény megállapításakor, hanem akkor közöltetett vele, amikor a tulajdonos megfelelő helyettest a ált s ugyanakkor rögtöni hatállyal elbocsájtotta. Ennek ellenére a felmondás hatályosnak nyilváníttatik, mert a közérdek kívánta, hogy a gyógyszertár megfelelő alkalmazott hiányában ne szüneteden, mí^ a gyógyszertár vezetésére alkalmas egyént nem talált, az őt illető jogok gyakorlásában a közérdek okából akadályozva volt. (II. 118.). A munkaadó az elbocsájtás előtt meg tudott és körált körülményeken felül olyan ténykörülményeket is felhozhat az elbocsájtás jogosságának a támogatására, amelyekről az elbocsájtás után értesült. (II. 31.). A részvénytársaság cégvezetőjének rögtöni hatállyal nemcsak a közgyűlés, — amely egyébként e^yaiii adnai és visszavonhat cégvezetői jogosultságot, — hanem a részvénytársaság egyéb erre jogosult szerve is felmondhat. (I. 1160.). Hogy azonban ki a »jogosult szerv«: általánosságban nem határozható meg. Mindenkor a konkrét fölé- és alárendeltségi viszonyok döntenek. Egy esetben (III. 1114.), amikor az alapszabályok úgy intézkedtek, hogy az ügyvezető igazgató megválasztása, elmozdítása és fizetésének meghatározása a kö.gyü-és hatáskörébe tartozik, az ügyvezető igazgatónak a közgyü és á.tal történt elmozdítását érvénytelennek s a szolg. viszony megszüntetésére alkalmatlannak nyilvánította a Kúria. é) Felmondási okul szolgáló kórü'mények; törvény és fegyelmi szabályzat viszonya. A bírói gyakorlatban elfogadott és állandóan követett jogszabály szerint azon esetben, ha a munkaadó és az alkalmazott egymásközötti jogviszonyára nézve külön szolgálati és fegyelmi szabályzat van érvényben, a fegyelmi •/étsé^iec meg íllanítisánál alapul vett és a fegyelmi szabályzatban előirt uton megállapított tényállás a bíróság előtt újból vitássá már nem tehető. Ebből következőleg szolgálati és fegyelmi szabályzat fennállása esetén a bíróság vizsgálata és megfontolása csak arra terjedhet ki, hogy a fegyelmi szabályzat eljárási szabályai pontosan betartattak-e és ennek keretében a fegyelmileg terhelt alkalmazottnak a megfelelő védekezhetésére kellő alkalom adatott-e, továbbá, hogy az