Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
— Megszüntetési ok közlése — 33 szolgálati viszony azonnali hatályú felbontása esetén a munkaadóval mindazon okokat közölni tartozik, amelyekre a szerződés felbontásának jogát alapítani kívánja és a nyomban fel nem hozott okok a perben utólag már nem érvényesíthetők. (IV. 603.); illetve csak az esetben érvényesíthetők, ha azok a szolgálati viszony felbontása után jutottak a felbontó fél tudomására. (P. H. T. V. 786. és 787.). A »demoralizáló« viselkedésre és a »kocsmai hangra« utaló felmondó-levél oly tartalmú, amely felperest az elbocsájtási okok felől kellőkép tájékoztatta s amely az elbocsájtási levelek tekintetében támasztható méltányos követelményeknek megfelel. (II. 864.). Az azonnali közlés kötelességének a saját számlára jogosulatlanul előleget felvevő főkönyvelővel szemben akkor tesz eleget a r. t. igazgatósága, ha a közlést a felügyelőbizottság ülése után azonnal eszközli, mert a felügyelőbizottság a köteles ellenőrzés gyakorlásában nem mellőzhette a könyvvezető titkos számláinak leggondosabb figyelemmel kisérését. (I. 1414.). E határozatban az az álláspont jut kifejezésre, hogy a szerződő fél elveszti a rögtöni hatályú felbontáshoz való jogát, ha nem él vele akkor, amikor a rendes gondossággal arról tudomást szerezhetett, habár tényleg nem szerzett. Az azonnali közlés kötelességét mérsékli a fél azon joga, hogy értesülése után azok valóságáról az elbocsájtás előtt meggyőződést szerezni jogosult. (II. 31.). Jogi személynél az előzmények felderítése, — az ügy letárgyalására és döntés végett rövidebb időtartamra (öt nap) szükség van. (II. 1162.). Egyébként sem értelmezhető e jogszabály akként, hogy ha a szerződésszegés több oly intézkedés által követtetik el, melyek megváltoztathatók s amely külön-külön időben tett intézkedések együttes eredménye állapítja meg a szerződésszegést, a jogviszony megszüntetésére jogosított fél, különösen ha az egyes intézkedések ellen kellő időben tiltakozott és azok megváltoztatását kérte is, a szolgálati viszony megszüntetésének az okául az összes intézkedéseket joghatályosan ne érvényesíthesse, habár az egyes intézkedések ellen emelt tiltakozásai eredményre nem vezettek is, — feltéve, hogyha az utoljára tudomására jutott intézkedés után a szolgálati viszony megszüntetési jogával kellő időben él. (II. 91.). Ha a munkaadó az alkalmazott ellen folyó rendőri nyomozás, majd fegyelmi eljárás eredményét bevárja, az ezt rögtöni hatállyal követő felmondás nem késett el. (II. 264.). Az a körülmény, hogy a felperes az alperesnél néhány napig szolgálatot teljesített az azonnali hatályú elbocsájtás közlését követőleg, az elbocsájtás jogkövetkezményét nem szüntette meg, mert felperesnek a felmondás fenntartás nélküli elfogadását követőleg további szolgálata csak azon Ígérete alapján vétetett igénybe, Dr Nagy Dezső Bélint és Dr. Huppert Leó : Döntvénytér Hiteliog 3