Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

32 — Megszüntetési ok közlése — a munkaidő megosztását ne fogadják el, a kötelességteljesítés makacs megtagadására irányuló reábírásnak, vagy a munkaadó üzleti érdekeit veszélyeztető cselekménynek nem minősíthető. (II. 421.). Ha az alkalmazottnak nincs jogos oka a felmondás nélküli azonnali kilépésre, köteles a felmondási idő alatt szolgálatát ellátni s ezt arra hivatkozással sem tagadhatja meg, hogy az ellenfél által megsértett szerződésből eredő jogait perúton már érvényesíteni megkezdette. (II. 1257.). A szolgálati viszony rögtöni hatállyal, felmondás nélkül még nyugdíjazással sem szüntethető meg; kivéve, ha a felmondás nélküli elbocsájtásra a munkaadónak a i884:XVII. t.-c. 94. §-a alapján joga van, vagy a nyugdíjban a felmondási időre járó illetményeknek megfelelő teljes ellenértéket ad. (I. 662., í. 1129.). Azonnali jogtalan elbocsájtás esetén a szolgálati éveknek a nyugdíjigény és a végkielégítés szempontjából való számbavételénél a tényleges szolgálatban töltött időhöz a felmondási időt is hozzá keU számítani. (P. H. T. V. köt. 788.). e) Szolgálati viszony azonnali hatályú felbontásnál megszüntetés okának közlése. A határozatlan időre kötött szolgálati szerződést az 1910/ 1920. M. E. sz. rend. 2. §. értelmében írásban közölt előzetes .felmondással lehet megszüntetni. A felmondás nélkül — rögtön beálló hatállyal való megszüntetés alakjára nézve kifejezett törvényes rendelkezés nincsen; — a gyakorlat szerint rendszerint ez is írásban közlendő, természetszerűen olyan tartalommal, hogy abban a szerződés ilyen módon való megszüntetésének a szándéka az ok megjelölésével kifejezést nyerjen. (II. 663.) A bírói gyakorlatban elfogadott és állandóan követett jogszabály szerint, ugyanaz a munkaadó, aki alkalmazottját valamely törvényes ok miatt rögtöni hatállyal elbocsájtani kívánja, — ezen szándékát és okát az ok megjelölése mellett nyomban világosan kifejezni és az alkalmazottal közölni tartozik. E nyilatkozatnak joghatálya azonban valamely előírt formához, avagy szavakhoz kötve nincs és csak az szükséges, hogy abból az alkal^ mázott úgy a munkaadó elhatározása, mint ezen elhatározás oka felől biztos tudomást szerezzen és kétségbe ne maradjon. (I. 1244.). Eltérő határozat: az elbocsájtási ok megjelölésére csak anynyiban van szükség, amennyiben enélkül az azonnali elbocsájtás által érintett alkalmazott bizonytalanságban maradna a vele szemben foganatosított rendszabály alapja felől és ezáltal az utólagos önigazolás lehetősegétől is elüttetnék. (II. 688.). Az alkalmazott is az állandó bírói gyakorlat értelmében a