Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

26 — Joglemondás és kényszer — következte esetén és attól függőleg fog az előre megállapított javadalmazás mellett alkalmazást nyerni; az ily kikötés nem? ütközik a próbaidőre vonatkozó,, az 1910/1920. M. E. sz. rend. 5. '§.-ába. (I. 1202.)• ' A szolgálati szerződós érvényességére nem bír befolyással az a körülmény, hogy abban oly kikötések is vannak, amelyek az 1910/1920. M. E. sz. rend. 23. §. értelmében érvénytelenek, mert az érvénytelenség csak az illető körülményre terjed ki (I. 1369.). 18-ik életévet betöltött kiskorú, aki személyes és olyan szolgálatra szerződött, amely munkaképességének és erejének megfelelt, s amelyből magát fenntartani képes volt, jogosult volt a szolgálati szerződés megkötésére s annak felbontására anélkül, hogy ennek érvényességéhez atyjának, mint törvényes képviselőjének hozzájárulása lett volna szükséges (II. 77.). A munkaadó üzleti érdekeit a nyugdíjas konKurrenciájával szemben megvédheti és amennyiben e kikötés a nyugdíjas boldogulását nem akadályozza, az nem érvénytelen, a nyugdíj-* szabályzat versenytilalmi kikötése a jó erkölcsökbe nem üiközik; s ily esetben a nyugdíj szabályzat úgy intézkedhetik, hogy a konkurens tevékenység a nyugdíj felfüggesztését vonja maga után (I. 1625.). Ha azonban az átértékelt nyugdíj a létfenntartásra sem elegendő, úgy a nyugdíj szabályzatnak máshol állást vállaló tilalma nem alkalmazható (III. 1204.). Bár a munkavállaló kilépésekor szolgálati bizonyítványát nem kapta meg, nem állapított meg részére a Kúria kártérítést, mikor igazolást nyert, hogy rokonszakmában végleges elhelyezést talált, hol megnyílt az alkalom arra, hogy képzettségének és képességének megfelelő javadalmazást érjen el. b) Joglemondás és kényszer. A R. 23. §.-a csak a szolgálati szerződés megkötésekor, a szolgálati viszony létesítésekor, avagy annak ta-talma a.att tiltja, illetve tekinti érvénytelennek a munkavállaló védelmét célzó rendeleti rendelkezésekkel ellenkező kikötéseket; a szolgálati szerződés megszűnése esetében azonban az alkalmazott részéről a már szerzett jogokról történt lemondásnak a joghatályosságát nem érinti. (III. 536.). Ez általános és elfogadott gyakorlattal szemben csak elvétve és a gyakorlat kezdetén találunk oly Ítéletet (I. 1073.), amely az ily kilépés alkalmával adott nyilatkozatot kényszer hatása alatt létrejöttnek s ezért semmisnek nyilvánítja. Fennforog a kényszer, ha az alkalmazott a lemondó nyilatkozat kiállításakor a saját maga és hozzátartozói testi épségét cs vagyonát közvetlenül fenyegető elháríthatatlan vészé yben volt (III. 160.); továbbá, ha jogtalan fenyegetés olyan közvetlen,