Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
— Szolgálati viszony felbontása — 27 hogy a kilátásba helyezett és törvényellenes súlyos hátrányok a rendes jogvédelmi eszközökkel elháríthatóknak már nem mutatkoznak, (II. 194; és I. 1940.) s végül, ha mindezen körülmények bekövetkeztében az aláíró fél akaratelhatározásának szabad gyakorlásában gátolva volt (III. 3.). Ilyennek nem minősül, ha a munkaadó a lemondó nyilatkozatot bűnvádi feljelentés kilátásba helyezése ellenében kapja (III. 533., I. 1758.), ha a nyilatkozat aláírásakor nagyfokú idegességben szenvedett s felesége beteg, ő maga állástalan és vagyontalan volt (III. 3; hasonló I. 774.). A felek belső elhatározásának indokai lemondás esetében közömbösek (I. 1940.). c) Szolgálati viszony felbontása általában. Abból, hogy felperes járandósága a szerződésben 1927. december végéig összeg szerint meghatároztatott, nem következik, hogy a szerződés erre az időre, mint határozott időtartamra köttetett meg. Az ily szerződés, amely a felmondás eszközölhetése tekintetében a munkaadóra korlátozást nem tartalmaz^ határozatlan időtartamra kötött szerződésnek minősül (II. 1718.).Az 1918. november i-én, 1923. december 31-ig terjedő hatállyal kötött szerződésben felek kimondották, hogy amennyiben a lejáratot (1923. dec. 31.-ig) 6 hónappal megelőzően egyik fél sem mondja fel, a szerződés határozatlan időtartamúvá válikA felek a szerződést foganatba sem vették, s igy fel sem mondották. 1926. áprilisában az alkalmazandó egyén kéri a szerződés alapján leendő alkalmazását, mire munkaadó kijelenti hogy a szerződést megszűntnek tekinti. Alkalmazott felmondási időre járó járandóságát követeli. A Kúria megállapítja, hogy a szerződés évekkel ezelőtt lejárt. Meghosszabbításról azért nem lehet szó, mert ily meghosszabbítás csak a szolgálati viszony ténylegesfennforgása és felperesnek valósággal alkalmazásban állása mellett lett volna elképzelhető (III. 225.). Abból, hogy felperes az alperes üzletének eladása után alperessel a szolgálati szerződés fennállása kérdését nem tisztázta és máshol alkalmazást vállalt, nem lehet okszerűen arra következtetni,, hogy a szolgálati viszonyt megszüntette vagy annak megszüntetéséhez minden igénye lemondásával hozzájárult. A szerződés hátralévő idejére alperestől a szerződésileg kikötött illetményeinek megfelelő kártérítést követelhet, amelyből leszámítandó, amit ugyanez idő alatt máshol alkalmaztatása által szerzett (II. 1087.). Az érvényben lévő jogszabályok nem korlátozzák a felek szerződési szabadságát szolgálati viszonyuk időtartamának meghatározása tekintetében; annak sincs jogi akadálya, hogy a felek szolgálati viszonyuk időtartamát egyező akaratelhatározással meg-