Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Szolgálúti viszony. — 25 ezen alkalmaztatására vonatkozólag a magánjogi jogszabályok alá (III. 1014.). Konvenciós gőzekefőgépész szolgálati viszonya nem minősíthető sem az 1907: XLV. t.-c. hatálya alá tartozó gazdasági cselédének, sem az i884:XVIL, illetve 1922:XII. t.-c. hatálya alá tartozó iparossegédi alkalmazásnak, hanem az általános magánjognak a munkabérszerződésre vonatkozó szabályai szerint bírálandó el; a szerződési időre igényelt munkabérilletménye a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (III. 1017.). Cselédszolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak' akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítésében áll. A valamely iparüzem érdekében végzett segédi munkakör, mint nem a háztartás és a nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat cselédi viszonynak nem minősíthető, hanem az 1884: XVII. t.-c. ill. az 1922: XII. t.-c. és a 9180/1920. M. E. sz. rend. 2. §.-a alá tartozó oly munkaviszony, melynek elbírálására a munkaügyi bíróság hivatott (III. 1016.). Két pénzintézet egyesülése esetén a beolvadó intézet tisztviselői a beolvasztó intézet tisztviselőinek tekintendők, habár az utóbbi velük külön írásbeli alkalmaztatási szerződést nem is kötött és őket külön cégjegyzési jogosultsággal nem is ruházta fel, amennyiben a körülmények egybevetéséből megállapíthatóan a beolvasztó intézet a beolvadó intézet alkalmazottait átvette és azok a beolvasztó intézettel szolgálati jogviszonyba kerültek (III. 298.). Az a körülmény, hogy az ügynöknek nem volt fix fizetése, csak jutaléka, a szolgálati viszony létrejöttének nem akadálya. Mert nem lényeges, hogy a szolgálat ellenértéke előre meghatározott állandó összeg legyen, állhat egészben vagy részben az elért ügyletek utáni jutalékban is. (III. 918; vezérképviselőre: 1. IV. 616.). Bár az időszaki lap kiadója a K. T. 259. §. 5. p.-ja és 260. §.-a alapján kereskedő, vállalata pedig kereskedelmi vállalat, a vele szolgálati viszonyban álló hírlapíró nem kereskedősegéd, sem kereskedelmi, vagy ipari tisztviselő. Az 1910/1920. M. E. sz. rend. hatálya ennélfogva a hírlapíróra vagy lapszerkesztőre ki nem terjed (III. 509, 538.). A kéményseprőipar engedélyese, illetve a vállalat tulajdonosa és az 1922: XII. t.-c. értelmében szerződtetett üzletvezető között létrejött szerződés nem társas, hanem szolgálati viszony és az ily üzletvezető a tulajdonosának akkor is alkalmazottja, ha jövedelme a tulajdonosét esetleg meghaladja, s az üzlet terheihez is hozzájárulni köteles. (M. T. 1930. 36. old. Kéler összeáll.) Nincs oly jogszabály, amely tiltaná az oly kikötést, hogy valaki csak valarn^y jövőb<r.'i éi még bizonytalan esemény be-