Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

24 — Szolgálati viszony. — hogy a tanonc munkájáért díjazást kap. Ennek befejezése előtt a tanonc munkássá nem válik. A munkási jogviszonyba töltött időbe a tanoncidő be nem számítható (I. 352.). A tanoncszerződés megkötése előtt eltelt időt próbaidőnek kell venni s a tanidőbe be kell számítani (1922: XII. 87. §.). Ha tehát a munkaadó a kikötött időpontnál valamivel később köti meg a tanoncszerződést, noha a tanoncot üzemében foglalkoztatja, ebből a tanoncra kár nem háramlik, s kártérítés nem követelhető. (I. 1353-). A tanviszony és szolgálati viszony egyszerre és egyidőben való fennállása nincs kizárva. Ezt állapítja meg a Kúria a tengerész hadapródokra vonatkozólag, akit a hajósvállalat tengerész szolgálatra való kiképzés céljára vett fel s egyidejűleg egy kerek útra (round voyage) szerződtette. A szerződési viszony megszűnte, nem vonja maga után a tanviszony megszűntét. S ha az utóbbi a kikötött idő eltelte előtt a szerződés tartalma szerint »komoly okbók azonnali hatállyal meg is szüntethető, ez nem jogosítja fel a hajózási vállalatot, hogy a hadapródjelöltet minden segítség nélkül, idegen országban partra tegye, hanem a jogos okból történt elbocsájtást is csak ott teljesítheti, ahol a tanviszonyt megkötötte (IV. 48.). Az állammal szemben fennálló szolgálati viszony önmagában véve még nem jelenti azt, hogy a szolgálat közjogi jellegű volna, mert ez csak akkor forogna fenn, ha a szolgálat az államhatalmi feladatok teljesítésére, az állam közjogi, vagy közigazgatási jellegű tevékenységének elvégzésére irányulna. Az egyik minisztériumnál sajtóelőadói állást betöltött egyén, aki kinevezve nem volt, hivatali esküt nem tett, havi fizetést húzott, külön megbízások után külön díjazást kapott, tagja volt a beszerzési csoportnak és I. osztályú vasúti jegyet élvezett, munkakörébe pedig politikai cikkek megírása és külföldön való elhelyezése és esetről-esetre fontos politikai megbízások ellátása tartozott: az állammal magánjogi természetű jogviszonyban állott s politikai természetű szolgálatai is nem állami funkció, hanem magánjogi szolgálati, vagy megbízási jogviszony körébe tartoztak (III. 1456.). A község közellátási üzemének esküt nem tett alkalmazottja kereskedelmi alkalmazott és nem közhivatalnok, mert az a körülmény, hogy valamely ipari, vagy kereskedelmi vállalat létesítését közérdek vagy hatósági intézkedés irja elő, ez még e vállalatokat közhivatalokká nem minősíti (I. 1548.). A részvénytársaság által bérelt ingatlanon alkalmazott gazdatiszt jogviszonya az 1900: XXVII. t. c. s nem az 1910/1920. M. E. sz. rend. szerint bírálandó el (IV. 1135.). Városi forgalmi adóellenőr, noha az állammal alkalmaztatására vonatkozólag szerződéses viszonyban áll, mégsem tartozik