Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

20 — Cégvezetők és meghatalmazottak — 6. Cégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. Cégvezetői cím nem elegendő. Cégvezető által kötött ügyletek. Cégvezető nem cégszerű aláírása is kötelez. Pénztáros és könyvelő. R. T.-í igazgató 'jogköre. Cégszerű aláírásból sem származtathat rosszhiszemű fél jogokat. Várost képviselő főhivatalnok cégjegyzése. Meghatalmazott jogköre. Ügynök. Állandó megbízott. Álképviselő. Kereskedősegéd. Del eredére vállalás nem mentesít vétkességből eredő felelősség alól. Treuhand. Abból a tényállásból, hogy a felperes cégvezetőként bejegyezve, cégjegyzéki jogosultsággal felruházva, alkalmazottak önnálló felvételére és elbocsájtására, ügyletek önnálló megkötésére feljogosítva nem volt, hogy nem havi, hanem hetifizetéses alkalmazott volt, a másodbíróság a K. T. 38. és 39. §§.-aira is figyelemmel helyesen, okszerű következtetéssel állapította meg, hogy a felperes nem volt a valóságban cégvezető, habár ily címtáblát használt, s habár az alperes több ízben maga is ily címmel illette (I. 1399.). Mivel a cégvezető a K.. T. 38. §. szerint kereskedelmi üzlet folytatásával járó minden ügyletre fel van jogosítva, habár az nem is tartozik a főnök üzletének körébe, felelős a szállítmányozó cég a cégvezető által beraktározásra elfogadott árúkért, noha a letéti őrzés nem tartozik az alperes kereskedelmi üzletének körébe; noha az elfogadás a cégvezető által baráti levélben történt, mégis nyilatkozata alapján a K. T. 49. §. alapján a cég van kötelezve. (I. 641.). Pénzintézet fiókjának két cégvezetője által aláírt garancialevél, — ha az jutalék, tehát ellenszolgáltatás ellenében vállaltatott s igy a kereskedelmi üzlet folytatásával járónak jelentkezik, kötelezni a főintézetet, még, ha jogkörük olykép volt is korlátozva, hogy garanciális levelet ki nem állíthattak, — mivel a K. T. 39. §. szerint a cégvezető jogkörének korlátozása harmadik személy irányában joghatállyal nem bír (I. 370.). A cég jelzésével ellátott levélpapiron a cégvezető által saját nevében írt és cégtoldat nélkül aláírt bon alapján a cég marasztaltatott; az állandó bírói gyakorlat értelmében a céget ily, aláírás is joghatályosan kötelezi. (I. 598.) (Az ítélet e formában aggályos. L. ellenkező gyakorlatra C. IV. 61/1916. Szükséges, hogy megállapítható legyen, hogy a c. nyilatkozatát a cég nevében tette.) A hangsúly a cégvezetői minőségen és kirendeltségen van; mert: a cég a pénztáros és a könyvelő által kötött ügyletért akkor sem felel, ha ez a cég nyomtatványát és bélyegzőjét felhasználta. (H. T. 1921. 75. old.) Az ügylet kötelező volta azonban egyedül