Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

- Csőd — 223 rólag az általános tömeg erdekében végeztettek, figyelembe nem vehetők, azok a ténykedései pedig, amely csak részben történtek a küiön tömegek érdekében, csakis ebben a részéoen díjazhatok az illető külön tömeg terhére. Az a körülmény, hogy az általános tömeg terhére megállapított tömeggondnoki díjakra csődvagyon hiányában fedezet nincs, törvényes rendelkezés hiányában nem szolgálhat okul arra, hogy az általános tömeg érdekében végzett tömeggondnoki ténykedések a külön tömegekből díjaztassanak (II. 997.). A kézizáloghitelező által a csődleltárba való felvétel végett felmutatott zálogtárgyak leltározásával, megállapításával, bi tosításával ,értékesítésével stb. felmerült költségek a Cs. t. 49. §-a alá eső tömegköltségek. E költségeket a kézizáloghitelező a tömegnek akkor is megtéríteni tartozik, ha a zálogtárgyak értékesítése után a K. T. 307. §-a szerint beszolgáltatandó felesleg nem maradt (I. 2009.). Az 1910/1920. M. E. sz .rend. 22. §-a módosította a Cst. 60. §. 1. p-ját, amennyiben az idézett rendelet alapján támasztható követeléseket a tömeg tartozásaival helyezte egy tekintet alá. E kedvezmény úgy két évet meghaladó, mint ezen időn alul maradó szolgálat esetére vonatkozik. Nem vonatkozik azonban a tömegtartozási jelleg arra a szolgálati viszonyból e:edő igényre, amely nem a rendeleten, hanem más forráson, pl.: szerződésen nyugszik (III. 1216.). A szolgálati viszonyból eredő követelés tömegtartozási jellegénél fogva a kielégítésére elrendelt és foganatosított végrehajtás tűrésében jelentkező jogcse'ekmény a csődhitelezők hátrányára nem szolgál, s így meg nem támadható (II. 251.). Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 22. §-a alapján támasztható) követelések csőd esetén tömegtartozások akkor is, ha a bejelentő beadványában az első osztályba sorozását kéri (győri Tábla II. 42/1929; ellenkezően: korábbról: C. VII. 7013/1927.). Külön tömegeknek végrehajtás alóli mentesítése érdekében kifejtett ügyvédi tevékenység díjazása nem a külön tömeget terhelő tartozás, miután ennek célja az általános tömeg gyarapítása (K. J. 1929. 283. old.). Csődtömeggondnoknak a tömeg képviseleté\el felmerült költségei a Cst. 49. §. alá eső tömegköltséget képeznek, s azok mindaddig, mig a Cst. 48. §-a alá tartozó tömegtartozások kiegyenlítve nem lettek, az 50. §-ban megállapított kielégítési sorrendre tekintettel sem ki nem egyenlíthetők, sem a tömeggondnoki számadásba, mint kiadás, amely a kiegyenlítéssel azonos, el nem számolhatók (III. 870.). Az 1927 :X. tc. 8. §-ának utolsó bekezdése értelmében a a biztosítási szerződés felmondása csupán a folyó biztosítási jdőszak végével szünteti meg a biztosítóval szemben a biztosi-