Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

224 — Tömegtatiozások — tás hatályát. A biztosítás tehát a tömeggondnoknak 1928. augusztus i.én eszközölt felmondása dacára a csődnyitás után is, az 192S. évi biztosítási év végéig hatályban állott, tehát olyannak tekintendő, mintha azt a tömeggondnok átvette volna. Mivel pedig a közadós a biztosítási díjakat 1928. szeptember t-én, illetve 1929. január 15-én volt köteles fizetni, tehát a teljesítésnek a csődnyitás után kellett történnie, a keresetbe vett biztosítási díjak a Cst. 48. §. 2. p-ja alá eső tömegtartozásnak minősítendők, amelyek a Cst. 47. §-a értelmében a csődtömegből mindenekelőtt elégitendők ki (III. 1472.). Nincs oly jogszabály, amely szerint akkor, ha a tömeggondnok a tartozások és költségek keretébe tartozó kiadásait a külön tömeggel szemben fel nem számította és nem érvényesítette, ehhez való igényét a közadóssal, vagy jogutódaival szemben, kiknek a csőd jogerős megszüntetése után a csődvagyon feleslege rendelkezése alá került, már egyedül ebből az okból elvesztené (IV. 649.). A. csődeljárás maga is egyetemleges végrehajtás s így a csődtömeg ellen vezetendő külön végrehajtás — eltekintve a Cst. 13. §-ának ezúttal fenn nem álló eseteitől, elvileg nem foghat helyt, a valóságban pedig a csődeljárás célját teljesen meghiúsítaná (III. 1054., ugyanúgy I. 1150.). 6. Küíön kielégítésre jogosult hitelezők. Oly ingókat, amelyeket harmadik személy javára zálogjog terhel és a záloghitelező birtokában vannak, a tömeggondnok kiadni nem tartozik, még akkor sem, ha az ingókat a csődleltárba felvették (H. T. 1928. 47. old.). A folyamodó végrehajtási zálogjogával terhelt különtömeg eladási árát a csődtömeggondnok azért nem helyezi bírói leletbe, mert azt a háztulajdonos törvényes zálogjoggal biztosított bérkövetelése, valamint a külön tömeg terhére a csődbíró' ság által már megállapított tömeggondnoki munkadíj és költségkövetelés kimeríti. A Tábla kötelezi a tömeggondnokot a letétbehelyezésre. A Kúria a tömeggondnokot a bírói letétbe helyezés kötelezettsége alól a következő indokolással menti fel: A Cst. 55. §-a értelmében zálogjoggal terhelt ingók vételárából a külön tömeget terhelő tömegtartozások ós költségek a záloghitelező követelését megelőzően egyenlítendők ki. A felfolyamodással élt hitelezőnek végrehajtási zálogjoggal biztosított követelését tehát nem csupán a bérbeadó bérkövetelése, hanem a tömeggondnoknak külön tömeget terhelő munkadíj és költségkövetelése is megelőzi. Ehhez képest az eladásból befolyt összeg a végrehajtató követelését megelőzően kiegyenlítendő követelések