Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

216 — Jogcselekmények megtámadása — Ellenben biztonság hiánya miatt az elfogadó ellen (V. T. 29. §. 2. p.) a válságos idő alatt foganatosított biztosítási végrehajtás és zárlat a Cst. 27. §. 3. p-ja alapján meg nem támadható (P. H. T. IV. 693. sz., a látszólagos ellentmondás elosz'-l látására 1. a 360. sz. E. H. indokolását.). Az alzálogjog tulajdonosa a megtámadhatóság szempontjából a Cst. 35. §-a alá eső jogutódnak tekintendő (P. H. T. II. 363. sz.; K. J. 1928. 184. old.). g) Kritikus idő kezdőpontja. A vagyonátruházás csupán az elfogadással válik joghatályossá s megtámadása szempontjából nem az átruházó nyilatkozat, hanem az elfogadás időpontja irányadó (IV. 552.). A felperesnek, 1927. évi október 21-én összeírt ingókra szerzett zálogjoga a csődnek az 1928. július 18-án történt megnyitása előtt több, mint hat hónappal keletkezett s így azon az alapon, hogy a felperesnek a közadós fizetései megszüntetéséről tudomása volt, akár alapfoglal tatás, akár íelülfoglaltatás útján foganatosított végrehajtás útján nyerte ezt a tudomást, sikerrel meg nem támadható. Ebből folyóan az alperes által tömeggondnok részéről megnem támadhatóan szerzettnek kell tekinteni azt a kielégítési alapot is, amelyhez az alperes akként jutott, hogy a közadós is, ki ellen a biztosítási végrehajtás elrendeltetett és foganatosíttatott, a biztosítandó összeget a Vht. 231. §-a értelmében bírói letétbe helyezte. A letétbe helyezés ugyanis, mely vagy a biztosítási végrehajtás megelőzésére, vagy a már foganatosított biztosítás megszüntetésére irányul, a biztosítást pucolja s ekkém a biztosítási végrehajtás útján szerzett zálogtárgyak helyébe lép. Nincs ezzel szemben oly jogszabály, mely szerint a letétnek itt előadott jogi hatálya csak akkor van, ha a letétbe; helyezett összeg a lefoglalt összes ingók egész becsértékét fedezi s a végrehajtást vezető összes hitelezők követelését egyaránt biztosítja, sőt ellenkezően szabadságában áll az adósnak letétel által a lefoglalt zálogtárgyaknak csak egy részét vagy csupán egyik hitelezőjét biztosítani, amiből viszont az következik, hogy a letétel által nem fedezett zálogtárgyak erejéig, illetve nem biztosított hitelezők irányában a foglalás útján szerzett zálogjog érintetlenül marad, tehát a letétel által ezek hátrányosabb helyzetbe nem jutnak (III. 931.). h) Bérfizetés megtámadása. A fizetések az alperes bérbeadónak törvényes zálogjoggal biztosított jogszerű bérkövetelésére teljesíttettek s ezért mint a csődhitelczők károsodásával nem járó jogcselekmények a Cst.