Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Csőd 217 27. §-a alapján sikerrel meg nem támadhatók abban az esetben sem, hogy ha azok időpontjában a közadós a fizetéseit az alperes tudtával már meg is szüntette volna (IV. 330.). Törvényes zálogjoggal bíró hitelező részéről a törvényes zálogjoggal terhelt dologra foganatosított biztosítási vagy kielégítési végrehajtás a Cst. alapján meg nem támadható (P. H. T. IV. 680.). A haszonbérbeadót egy évi haszonbérre megillető törvényes zálogjog csupán a haszonbéri tőkére és az esedékességtől járó törv. kamatokra terjed, ellenben az érvényesítéssel felmerült költségekre nem vonatkozik (K. J. 1929. 219. old.). \ ! ,i tfu1 ! ! ' 1 ' i) Váltóra teljesített fizetés megtámadása. A Cst. 30. §-ának rendelkezése abban az esetben nem alkalmazható, ha a közadós, mint utolsó forgató teljesítette a fizetést (P .H. T. II. 362.). j) Megtámadás bizomány, engedmény, tulajdonjog fenntartása esetén. Az engedményezett követelések tekintetében a K. T. 347. •§-a értelmében a bizományos által kötött ügyletekből eredő követelések a bizományos és annak hitelezői irányában akkor is a megbízó követelésének tekintetnek, ha azok reá átengedve nem lettek, ebből pedig következik, hogy ha ezek a követelések a megbízóra átengedtettek, az átengedést nem lehet megtámadni, tekintet nélkül arra, hogy a követelések átengedésekor a közadós megszüntette-e már fizetéseit és hogy erről a megbízó alperes tudott-e? (III. 900.). A bizományi árukért a csődnyitás előtt befolyt érték kiadását megbízó nem követelheti, hanem igényét csupán mint csődhitelező érvényesítheti. A csődnyitás előtt befolyt értéknek a bukott által a csődnyitás előtt a megbízó részére történt kifizetése ennélfogva megtámadható (H. D. 1930. 95. old.). Engedményes által a bukott ellen indított per felfüggesztésének az engedményező ellen indított támadó per befejeztéig nincs helye, mert a támadó jognak a jogutód ellen a Cst. 30. §. szerint külön előfeltétele, hogy ez a szerzés idejekor a bukottnak a hitelezők kijátszására irányuló szándékáról tudott légyen {II. 1565.). A közadós azzal, hogy a tulajdonjog fenntartással vett építményekre és tartozékaikra vonatkozó jogát átruházta az alperesre, aki helyette a vételárfizetést teljesítette, ami nélkül véglegessé az ő tulajdonszerzése sem vállhatoíí volna, a hitelezőktől a kielé-