Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Csőd ­215 amelynek alapján a csődhitelező a követelése létrejöttével egy­idejűleg kapott követelésére biztosítást. Az alperes és a közadós között létrejött jogügylet helyes értelme szerint az alperes ugyan­akkor vállalta a közadósért a kezességet, amikor az áru elvite­lére való jogot a közadóstól megszerezte s közömbös az, hogy az áruk elvitele később történt (III. 253.; hasonlóan: I. 2049., IV. 11. 21.). Amikor tehát az áruknak szolgáltatása nem történt a fizetés ellenében azzal egyidejűleg, hanem a fizetés a hitelbe eladott áruk vételárára eszközöltetett, utóbb és pedig oly idő­ben, amikor az adós cég fizetésmegszüntetési állapota, az alperes tudtával már bekövetkezett, megtámadásnak helye van (IV. 104.). e) Fizetések megtámadása alapul fekvő zálogjog nélkül. Az állandó bírói gyakorlat szerint a tömeggondnok azt a fizetést, amelyet a hitelező, zálogjogát meg nem haladó összeg­ben kapott volt a közadóstól — csak úgy támadhatja meg ,ha egyszersmind a zálogjogot is megtámadja (III. 901., v. ö. P. H. T. IV. köt. 681. sz.). A végrehajtás folytán teljesített fize­tés megtámadásával a végrehajtási eljárás és az azzal szerzett zálogjog is megtámadottnak tekintendő. Viszont: A megtámad­hatatlan zálogjog alapján a zálogtárgy hasznainak — habár a válságos időben — húzása: nem támadható meg (P. H. T. IV. köt. 682. sz. L. azonban 1927. XXXV. t.-c. (J. T.) 24—31. szakaszait.) f) Biztosítási és kielégítési végrehajtás viszonya megtámadás szempontjából, alzálogjog. A biztosítási végrehajtás az azt követő kielégítési végre­hajtástól független, különálló jogcselekmény, ezért a felperes­nek kifejezetten a kielégítési végrehajtás megtámadására irá­nyuló kereseti kérelmével a biztosítási végrehajtás megtámadottnak nem tekinthető, ennélfogva a felperesnek a kielégítési végrehaj­tást megtámadó nyilatkozata uj keresetnek tekintendő s az uj keresettel ennek a csődtörv. 37. §-ában megállapított ha á ­idő letelte után történt előterjesztésére tekintettel, a felperes elutasítandó volt. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az állás­pontja is, hogy a meg nem támadottnak tekintendő biztosítási végrehajtás alapján nyert zálogjogra tekintettel a biztosításilag lefoglalt ingókra vezetett kielégítési végrehajtás is megtámadhatat­lan (III. 902.). Lejárt váltó alapján a tkvi rendelet 88. §-a értelmében elő­jegyzett zálogjog, mely a Cst. 2. §. 3. p-jában meghatározott 15 napi válságos határidő alatt szereztetett, a Cst. 27. §. 3. p-ja alapján megtámadható (P. H. T. II. köt. 360. sz.).

Next

/
Thumbnails
Contents