Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

212 — Csőd — Csőd 1. Vagyonbukott rendelkezési joga; lakáshasználat. Nincs oly szabály, mely szerint az adós tulajdonában lévő, és általa használt lakóház a végrehajtás alól oly értelemben mentes volna, hogy a használatára szükséges lakhelyiségek végrehajtás útján használatából el nem vonhatók, következéskép a közadós tulajdonában lévő lakóház annak ellenére is a csődtömeghez tartozik, hogy ezt a közadós, illetve családja lakás gyanánt használják. A közadós tehát a csődnyitás hatályának kezdetével e lakóház felett is elvesztette minden rendelkezési jogát s e/. a jog a tömeggondnokra szállt (IV. 680.). A vitézi szék megbízásából az általa felszerelés beszerzése céljára kiutalt pénzből vásárolt felszerelési tárgyak, — minthogy ezek a 6650/1920. M. E. sz. rend. 3. §-a értelmében elidegenítési és terhelési tilalommal vannak terhelve, — a csődtömegbe nem vonhatók be, reájuk a Cs. t. 1. §-a értelmében a csőd ki nem terjed (IV. 119 ). A vagyonbukottnak valamely közkereseti társaságból járó vagyonilletősége a csődtömeghez tartozik akkor is, ha nem leltározták (K. J. 1929. 244. old.). 2. Közadós tartása. A Cs. t. 5. §-ában előírt egyhangú beleegyezésnek csak csődhitelezők részéről kell fennforogni. Számbavette a bíróság az egyedül ellenző külön kielégítési joggal bíró hitelező nyilatkozatát, amikor az ügy állása szerint még nem volt megállapítható, hqgy követelése a külön kielégítési alapból teljes fedezetet nyerhet-e? (IV. 1126.). A Cst. 12. §-ában nincsen feltétlen tilalom a tekintetben, hogy a csődnyitás hatályának kezdete után a vagyonbukott ellen végrehajtást elrendelni és az elrendelt végrehajtást foganatosítani ne lehetne, hanem a tilalom csak abban a tekintetben áll fenn, hogy a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra a csődtömeg elleni hatállyal való végrehajtás elrendelése és foganatosítása nem foghat helyt. Ha tehát a végrehajtató a vagyonbukott ellen ennek csődbe nem vont vagyonára kér biztosítási