Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Csőd — 213 végrehajtást, e kérelmével elutasítani pusztán azért, mert a végrehajtást szenvedő ellen csődeljárás folyik, nem lehet. Pusztán ingóságokra vonatkozó végrehajtás esetén az ingók megjelölése — vagy a csődnyitással beállott helyzetre való tekintettel a csődtömeghez nem tartozó és lefoglalni célzott dolgoknak a kimutatása — a végrehajtási kérvénynek nem kelléke, hanem a végrehajtásnak foganatosítása körébe tartozik (III. 783.). 3. Házbérkövetelés csődben. Folyamodót egyrészt tömegtartozásként a Cst. 22. §-ának 1. bek-e és 48. §-ának 2. p-ja értelmében mindenekelőtt megilleti a kielégítés a bérnek arra a részére, amely arra az időre esedékes, amíg vele bérleti viszonyban a tömeggondnok állott, másrészt a Cst. 55. §. és 57. §-nak 3. pontja értelmében ia fenti és a többi tömegtartozást és költséget követő külön kielégítési jog illeti őt meg a Vgt. 72. §-hoz képest a kibérelt helyiségben volt ingóságok árverési vételárából azon összeg erejéig is, amely kiegyenlítetlenül maradt a bérösszegből a csődmegnyitását megelőző félévi időre (II. 1199.). 4. Jogcselekmények megtámadása. a) Nem kereskedő ellen. A fizetések megszüntetése a csődtörvény 244. §f-ából kitűnően csakis akkor szolgálhat a megtámadás alapjául, ha a közadós kereskedő volt, következéskép a nem kereskedőnek oly jogcselekményei, amelyek által egyes hitelezői kielégítést vagy biztosítást nyertek — ideértve a nem kereskedő ellen foganatosított zálogjog-szerzést is — a Cst. 27. §. 2. p-ja alapján csak akkor támadhatók meg, ha a zálogjog szerzésekor a közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a biztosítást nyert hitelező tudomással bírt (II. 1667. Ugyanúgy I. 1405.). Az i88i:XVII. t.-c. 27. §. 1. és 2. pontja szerint a közadósnak csak a csődnyitási kérvény beadása, illetve a fizetések megszüntetése után keletkezett ügyletei és jogcselekményei támadhatók meg. A tényállás szerint a megtámadott jogügylet keletkezésekor csődnyitási kérvény még nem volt beadva, a fizetések megszüntetcs-e pedig, a bírói gyakorlat értelmében a megtámadási jog alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő. Az I88I:XVII. t.-c. 27. §. 3. p-ja alapján pedig a megtámadásnak azért nincs jogalapja, mert az alperesnek meg nem cáfolt előadása szerint a kora dósnak kölcsöntartozása 1925