Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

Kényszeregyesség — Alperes adós, belgrádi lakos budapesti ingatlanára felperes •zálogjogát előjegyeztette. Két hónapon belül adós Belgrádban maga ellen kényszeregyezséget kér, felperes hitelező pedig az előjegyzett zálogjog igazolása iránt indít pert. Alperes azzal védekezik, hogy a két hónapon belül szerzett felperesi zálogjog hatálytalan. A Kúria megállapítja, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén királysággal szemben viszonosság a kényszeregyezségi ügyekben nem áJi fenn. Ilyennek hiányában pedig olyan jogszabáy nincs, amely a külföldi kényszeregyezségi adóst feljogosítaná arra, mikép ennek magyarországi ingatlanára külföldi hitelezője által ;az irányadó magyar jogszabályok értelmében érvényesen szerzett és ebből külön kielégítésre jogosító zálogjognak semmiségét — az alperes által felhozott alapon sikerrel vitathassa (II. 498.). Nem tudjuk, nem helyesebb álláspont-e, hogy viszonosság hiányában kizárólag a magyar jog szabálya alkalmazandó s így az egyoldalúan két hónapon belül szerzett zálogjog hatálytalan. Magyarország és Lengyelország között a csőd és kényszeregyezségi eljárásban viszonosság áll fenn (47. 210/1927. I. M. rend. Igazságügyi Közlöny, 1927. év 10. sz.). 27. Illeték. Az OHE előtt felvett jegyzőkönyvbe foglalt egyezségi ajánlat biztosítására magában a jegyzőkönyvben adott zálogjog — bekebelezési engedély, mint a főügyletről kiállított okiratban foglalt kötelezettség biztosítása, külön illeték alá nem vonható (Közigazgatási bíróság 6601/1929.). Az OHE előtti tárgyalásról felvett jegyzőkönyv illetékmentes (Közig. Bíróság 5608/928.). A k. e. eljárásban költség iránti kérelem, nem az eljárás, hanem a beadvány tárgyának értéke szerint esik illetik alá (Közig. Bíróság 6398/1928.). Egyezségi illeték csak bíróilag jóváhagyott egyezség után jár (Győri Tábla II. 1539/1928.). A kényszeregyezségi kérvény bélyeghiányáért az ügyvéd nem elsősorban, (i9i4:XLIII. t.-c. 54. §.), hanem az illetékszabályok 94 . §. 3. p-ja alapján másodsorban mint kezes felel (Közig. Bíróság 13965/1927.). Kényszeregyezségi eljárásban, eljárások egyesítése esetén az egyezségi illeték minden egyes, egyesített kényszeregyezségi eljárástól külön-külön jár (Közig. Bíróság 12.674/1927. P. 1667. sz. elvi hat.). A k. e. eljárásban az adósnak, hitelezői lakcímét bírói felhívásra közlő beadványa, a hitelezők részéről benyújtott beadványra megállapított illeték alá esik (Közig. Bíróság 9317/1929. Í 085. sz. elvi hat.). 14*