Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

190 — Váltó és köztörvényi kereset — érvényesíthető. Mivel azonban a váltókövetelés a váltólejárattól kezdve már egyszerű pénzkövetelés, nem pedig az alapjogviszony •szerinti búzakövetelés, a késedelmi váltókamatok mértéke az 1923: XXXIX. tc. 1. bekezdésének rendelkezéseihez igazodik (I. 1141.). A váltó lejárati napjától a magasabb kárkamat ítélendő meg, hacsak az adós nem bizonyítja késedelmének vétlenségét, vala­mint azt, hogy a tartozás összegével nem nyerészkedett (III. 81., III. 451., IV. 1130. D. T.), mert a Vt-nek és az 1895: XXXVI. tc-nek a váltókövetelések után járó kamatok hat szá­zalékában megállapító rendelkezéseivel szemben a később hozott I923:XXXIX. tc. rendelkezései alkalmazandók (II. 1194. D. T., II. 1294. Sz. T.). Prolongációs váltó adása nélkül a váltólejárat után adott fizetési halasztás külön kikötés nélkül nem jelenti a késedelmi kamathoz való igény korlátozását. Ezért a halasztás idejére is, nem 60/0-os, hanem a magasabb kárkamat jár (II. 1142. B. T.). Az 1923: XXXIX. t. c. 1. §-a és 4. §-ának utolsó bekez­dése szerint külföldi pénznemre szóló tartozások esetében kár­kamat akkor sem jár, ha a tartozás váltón alapul (IV. 252.). 11. Váltó és köztörvényi kereset. A jogügyletben nem szereplő harmadik a hitelezőnek adott váltó (elfogadói) aláírásával készfizetői kezességet vállal s így az alapul fekvő jogügylet alapján köztörvényi úton is egyetem­legesen felelősségre vonható (I. 1736.), de csak abból az ügy­letből kifolyólag, melyben kezességet vállalt (I. 1220.). Kitöl­tetlen váltóürlapok nem megfelelő módon történt aláírása nem .állapít meg kezességvállalást sem (C. VII. 7887/1926. K. J. 1927. 143)* A hitelező a követelésének biztosítására kapott váltót érvé­nyesíteni nem tartozik s így köztörvényi úton való követelési joga nem enyészik el, ha a váltó alapján a váltót a köztörvényi adóson kivül aláírt egyének ellen nem jár el, másrészt pedig a többi váltókötelezettekkel szemben kártérítési kötelezettség nem terheli, ha az egyik vagy másik, vagyonnal bíró váltókötelezettel szem­ben nem jár el (I. 1844.). Váltóperben hozott ítélet alapján kifizetett tartozás valori­zálása iránt köztörvényi per indítható (I. 646.). * L. idevonatkozó határozatokat a »Kezesség-, egyetemlegesség«« nél is.

Next

/
Thumbnails
Contents