Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Váltó és kamat — 189 felek közti viszonyban a fedezeti váltó leple alatt a Vt. 92. §-a dacára olyan követelés legyen érvényesíthető, melyet az alapul szolgáló jogviszony meg nem tűr. Az i877:VIII. tc. p. J$. a) pontja tehát csak a fizetési célzattal adott váltóknál alkalmaz­ható (III. 1042. B. T.). A váltóban inkorporált, a törvény sze­rint nem érvényesíthető — magasabb kárkamatok megfelelő része a tőketartozás törlesztésére tudandó be (I. 2080.). Elszámolás alapján megállapított tartozás váltó kiállítása folytán váltótartozássá lesz s mint ilyenre a kamatkorlátozásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, miért is a váltó összegébe a lejáratig járó nyolc százaléknál magasabb kamatok is belefoglalhatók (III. 357.). Az i877:VIII. tc. 9. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezés ugyanis a kamatkorlátozás alól kivételt állítván fel, általában a váltón alapuló követelés bíróilag egész összegében érvényesíthető abban az esetben is, ha a váltó oly követelési összeg fedezetéül adatott, amelyben a tőketarto­záson felül évi nyolc százalékot meghaladó szerződésileg kikö­tött kamat is számíttatik az adós terhére (IV. 306., II. 609.). Ha az adós szóbelileg havi öt százalékos kamat megfizetésére kötelezte magát, a váltóhitelbiztosítéki okiratnak évi nyolc szá­zalékos kamatkikötése jelentőség nélküli és az ezen felüli szer­ződési kamat érvényesíthető, de csak az I923:XXXIX. tc. 2. §. 1. bek. szerinti magasabb kárkamat erejéig (I. 1140.). A fedezeti váltót a hitelező jogosan töltheti ki oly módon, hogy a tőkeösszeghez hozzászámítja a. már korábban esedékessé vált követelésének a váltó lejárati napjáig járó kamatát (III. 319.). De kitöltheti a hitelező a fedezeti váltót az alap­ügyletbeli eredeti lejáratig is felszámított szerződésszerű 22 szá­zalékos kamat hozzá számításával is és pedig tekintet nélkül arra, hogy az adós nem kereskedő, hanem földbérlő (II. 642.). Ha azonban a hitelező a váltóval fedezett követelést köztörvényi úton érvényesíti, az az 1877 :VIII. tc. 9. §. a) pontja alá eső váltókövetelésnek nem minősíthető, miért is ebben az esetben nyolc százalékon felül kikötött kamat bíróilag nem érvényesít­hető. Ebből következik az is, hogy az évi nyolc százaléknál magasabb kamat a kölcsön felvételekor hozzászámítható nem volt s bár a váltót ennek hozzászámításával állították is ki, csupán a tényleg felvett összeg s annak nyolc százalékos kamata ítélhető meg (II. 676.). Megítélte továbbá a Kúria a váltóba inkorporált 34 százalék kamatot oly tőke után, mely egy büzakölcsönnek egy régebbi árfolyam szerint készpénzre történt átváltoztatásából származó.t (III. 81.). Ezzel szemben: a búzatartozásra az 1877: VIII. tc. 4. §-ának kamatkorlátozásai alkalmazandók. Ha tehát az adós nem bejegyzett kereskedő, az előbbi tc. 9. §-ának egyik esete sem forog fenn és így a fedezeti váltó csak az alaptartozás erejéig

Next

/
Thumbnails
Contents