Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

188 — Váltók kiadása — Az a körülmény, hogy az óváslevélben váltóbirtokosul feltüntetett egyén nem mint a kereseti váltók birtokosa, hanem a váltóbirtokos megbízottjaként járt el az óvás körül s így ő az óvásban tévedésből van a meghatalmazotti minőség helyett váltóbirtokosként feltüntetve, az óvás szabályszerűségére és érvényességére befolyással nincsen (II. 355.). Úgyszintén nincs erre befolyással az, hogy az óvást a váltóbirtokos ügyvédje részére vették fel, aki nem volt a váltó birtokosa, ha üres forgatmánnyal az ügyvéd formailag legitimálva volt. A járásbírósági titkár óvás felvételére jogosult. Esetleges túllépése hatáskörének nem teszi az óvást érvénytelenné, mivel az óvás érvénytelensége csak magából az óváslevélből nyílván kitűnő körülmény alapján ítélhető meg (C. VII. 2377/1926. K. J. 1927. 59.). A Vt. 102. §-ában megállapított óvásfelvételi idő nem érvényességi kellék. Ha tehát az óvást 12 és 2 óra között vették is fel, de az adós ez ellen nem tiltakozott, sőt érdemben nyilatkozott, az óvás felvétele hatályos (C. VII. 497/1927. K. J. 1928. 19.). 9. Váltók kiadása. Ha a váltó büntetendő cselekmény elkövetéséből felmerült kár megtérítésének fedezetére adatott a sértettnek, aki ezzel szemben Ígéretet tett arra, hogy a büntetendő cselekmény miatt feljelentést nem tesz,, amennyiben ez a büntető eljárásnak folyamatba tétele által meghiúsítja ezt a feltételi, megállapodásellenes magatartása következtében a váltókat visszaadni köteles (II- 354.)Ha a váltóhitelező a váltóval nem rendelkezik, azért, mert az az általa indított váltóperhez van becsatolva, a váltóadós által felajánlott fizetés esetében sem kötelezhető a váltó kiadására vagy a váltó egyenértékének bírói letétbehelyezésére, de nem kötelezhető arra sem, hogy a másik pernél lévő váltóra a fizeítést rávezesse s erről a váltómásodlatra vezetendő nyugtatványt adjon (II. 1379.). Váltóelfogadvány megtartási jog tárgya nem lehet, mert a K. T. 309. §-a szerint a hitelező megtartási jogot csak adásának pénzeire, ingóságaira és értékpapírban megtestesített kö\eteléseire gyakorolhat, az adós váltó elfogadványa azonban az adósnak nem követelését, hanem tartozását testesíti meg (III. 932-)10. Váltó és kamat. Az alapügylet fedezetéül adott váltóra az i877:VIII. tc. 9. §. a) pontjának kivételt statuáló rendelkezése nem alkalmazható, mert különben a törvény önmaga adna egyszerű módot arra, hogy saját jogszabályait megkerüljék azáltal, hogy a közvetlen