Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kereskedelmi ügyletek közvetítése — 179 térítéshez joga van, az általa kifizetett közvetítői díjat is követelheti (II. 20.). A K. T. 546. j§-ában foglalt rendelkezésből is következő jogszabály az, hogy az alkuszdíj számszerű, mérve tekintetében, elsősorban a szerződő felek szerződéses akaratmegegyezése az irányadó. Ezért a Kúria a kikötött 50/0-os alkuszdíjnak a fellebbezési bíróság által az alperes kérelme nélkül 3%-ra való leszállítását nem fogadta el. hanem a kikötött 50/0-ot ítélte meg (IV. 477.). Mérsékelte ellenben a Kúria az alkusz díjat azzal az indokolással, hogy az aránytalanul magas alkuszdíjat a bíróság az adós kérelmére a méltányosság szerint mérsékelheti: a kikötött 20/0-ról 10/0-ra (III. 787.); a kikötött 30/0-ról 10/0-ra (III. 591.); és megállapított az alkusz által követelt ezáltal »szokásosc<nak jelzett 20/0 helyett 10/0-ra és ezzel egyben nem vette figyelembe a megbízónak a K. T. 547. í§-ára alapított érvelését^ mely szerint az alkuszt a közvetített ügy értékének megfelelően csupán V4°/o illetné meg, mert a hivatkozott jogszabálynak az alkuszdíj százalékszerű mérvére vonatkozó rendelkezése az alkusz által a mindennapi életben rendszerint közvetíteni szokott ügyletekre alkalmazható. Ha azonban egészen különleges, csak ritkán előforduló, nagy utánjárást és körültekintést igénylő ügylet (tranzakció) a közvetítés tárgya, az alkuszdíjnak a fenti jogszabálytól ellérőleg magasabb mérvben való megállapítása az igazságnak és méltányosságnak megfelelően lehetségessé válik (III. 20.). A végeredményében célravezetett közvetítésnek szokásos díját az ügylet közvetítésénél eljárt hivatásos ügynök, mint kereskedő, még arra vonatkozó határozott mérvű kikötés nélkül is azoktól, akiknek az ekként célját ért ügylet érdekét szolgálja és pedig ezen érdek nagyságához viszonyított mértékben, a K. T. 284. §-a értelmében követelheti (C. VII. 6190/1927. K. J. •1928. 35.). 12*